A százdi alapítólevél 1067 - Oklevéltár (Miskolc, 1986)
Péter ispán nem más, mint Aba Sámuel király fia. Jól illeszkedik bele ez a gondolat az Aba-nemzetségről fennmaradt adatok közé. Ez a nemzetség volt az, amely az első családi alapítású kolostorokat emelte: Sárban (Abasár) maga Aba Sámuel király - ott is temették el -, Debrőn, s a harmadik lenne Százd. Mindhárom családi temetkezőhelynek számított. Feltehetően nyugati tornyos, háromhajós templomlehetett a százdi is, mint a többi korai kolostortemplom. A Képes Krónika feljegyzése szerint 1074-ben a Salamon királlyal szemben hősies küzdelem után Kemejnél csatát vesztett Gáza herceg Tokajban Péter fia házában pihent meg menekülés közben. A százdi kolostor alapítójának háza lehetett ez? - A kérdésre aligha fogunk teljes bizonyosságú választ kapni... De mi lett a kolostor sorsa az alapítás után? Erről hallgatnak az írások. Feltételezhetjük, hogy 1241/42-ben, a tatárjárás idején elpusztult, s 1267-ben, amikor Pued ispán, az alapító kései leszármazottja átíratta az oklevelet, már csak gazdátlan rom volt. Puednek azonban mégis szüksége volt az oklevélre, hogy bizonyítsa, a birtok egykor az őséé volt. A kolostort nem építtette újra, hanem az adományt az egyháztól visszavéve újsa a saját kezelésébe vonta. A kolostor ugyan elpusztzlt, de a falu tovább élt Százdmonostora, majd Százd néven is a középkorban, - oklevelek említik a százdi nemeseket - csak a XVI. században enyészett el végleg s határa beleolvadt a szomszédos Tiszakeszi határába. Az oklevél nemcsak történelmi ereklye, hanem értékes nyelvemlék is. Érdemes megfigyelni, hogy milyen nehézkesen tudták csak az akkori írástudó papok-szerzetesek leírni a magyar hely- és személyneveket, amelyek latinra lefordíthatatlannak bizonyultak.