Hőgye István: Zempléni históriák II. 1849-1950. Szemelvények a történelembarátok körei részére - Történelmi füzetek 2. (Budapest - Miskolc, 1989)

aggódással rámutatni arra, mily rettenetes következményei lehetnek annak, ha egyes önként alakult szervek, testületek, tanácsok az or szagban ellentétbe helyezkednének a kormányintézkedésekkel, saját felelősségükre hatósági jogokat gyakorolnának. Ezzel a teljes anar chiának a magvát hintenék el az országban és épp azt a célt veszélyeztetnék a legkomolyabb mértékben, amelyet maguk is elérni akarnának: a belső rend fenntartását, a közállapotok megszilárdítását. A kormány, egyetértésben a budapesti nemzeti és munkástanácsokkal, több ízben határozottan kijelentette, hogy a Nemzeti Tanácsok nak semmiféle hatósági jogkörük nincs, ezek csupán véleményező és tanácsadó szervek. Midőn tehát én ez alkalommal működésemhez a Nemzeti Tanács támogatását kérem, egyúttal nyomatékosan és kérő szóval kívánom azt kiemelni, hogy minden olyan esetben, amikor hatósági intézkedés e5ete forog fenn, forduljanak eziránt hozzám, vagy közvetlenül az illetékes hatóságokhoz. Általában keressék a megértést, az összhangot a hatóságokkal s kerüljék mindazt, ami ellentétet teremthet ne. Én a magam részéről minden erőmmel azon leszek, hogy a hatóságok működése gyors, energikus és pontos legyen. Bármi kívánságuk, bármi panaszuk van, forduljanak hozzám s én mindig megértéssel, igazsággal s eréllyel fogom az ügyet elintézni Támogassanak engem ebben a nehéz, felelősségteljes munkámban. Sátoraljaújhely, 1918. november 27. Búza Béla kormánybiztos (Zemplén megye Levéltára, Saújhely járás fószolgabírájának ir. 7112/1918. ) KÉRDÉSEK: Mit tudsz a nemzeti tanácsok megalakulásáról? Mit tudsz a Károlyi-kormányról és intézkedéseiről? Milyen politikai, gazdasági helyzet volt 1918 végén az országban és Zemplén megyében?