Hőgye István: Zempléni históriák II. 1849-1950. Szemelvények a történelembarátok körei részére - Történelmi füzetek 2. (Budapest - Miskolc, 1989)

64. A VELEJTEI NEMZETI TANÁCS ALAKULÓ JEGYZÖKÖNYVE 1918. DEC. 8. Jegyzőkönyv, mely felvétetett Velejtén 1918. december hó 8-án a görög katolikus iskolában tartott népgyűlésen. Jelen voltak: BO-90 velejtei lakos. Jelenlévők Németh János által felkérik Szabó Jenó gk. lelkészt, hogy gyűlésüket vezesse és jogos kéréseiket s követeléseiket jegyzőkönyvbe véve az illetékes fórumokhoz juttassa. A gyűlés vezetésére felkért Szabó Jenő üdvözlő szavai után megmagyarázza a forradalom jelentőségét és a magyar köztársaság megalakulását, mely köztársaság magával hozza a legnagyobb önrendelkezési jogot, egyenlőséget és szabadságot, mely jogokat eddig csak kiválasztottak élveztek. Ezek előrebocsájtása után örömének ad kifejezést, hogy a forradalmi átalakulás Velejtén minden zavargás nélkül a legnagyobb rendben ment végbe. Kéri az egybegyűlteket, hogy ezen közrendet továbbra is őrizzék meg, mert csak ez esetben hajlandó őket támogatni szóval, jó tanáccsal és tettekkel is. Kéri a jelenlévőket, hogy mint mindenütt az országban, úgy itt is alakítsák meg a velejtei néptanácsot saját kebelükből, minden külső befolyás kizárásával. Egyhangúlag, közfelkiáltással alakul meg a néptanács, melynek címe "A velejtei tót (szlovenszki) néptanács", 1B tagja van. Megalakulása után a velejtei tót néptanács tisztviselői karát választják meg közfelkiáltással, a legnagyobb lelkesedéssel, elnöknek Szabó Jenőt, alelnöknek Velikanics Mihályt, pénztárnoknak Timkó Györgyöt, jegyzőnek Mészáros Jánost. A tisztviselői kar megköszöni a bizalmat. Az elnök a jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri Takács Mihály, Dóci Mihály, Németh János velejtei lakosokat. Ezek megtörténte után az elnök kéri a jelenlévőket, hogy kívánságaikat adják elő. A kívánságok a következők: 1. Velejte község országút mentén fekszik, a falun keresztül való közlekedés a hatóságok nemtörődömsége folytán tűrhetetlenül.rossz, annak következtében, hogy az országútról a Legénye-Mihályiba községen keresztül vezető útat kb. 28 éve a helybeli gróf vette el és helyette a község megkerülésével adott útat. A leghatározottabban követeljük, hogy a Legénye-Mihályi állomásra vezető közút a régi állapotba állíttassák vissza a községen keresztül és a grófi parkon, mert a községből az elvett út folytán kijárás nincs. 2. A frontról hazatért katonák a legnagyobb nyomornak vannak kitéve, tüzelőfa, élelem, ruházat és lábbeli hiány miatt. Ennek követ-