Dankó Imre: A Sajó - Hernád-melléki hajdútelepek (Sátoraljaújhely, 1991)

III. A Sajó-Hernád-melléki hajdútelepek sora - Bekecs

sincs. (A XVII. század elejétől általában a gyalogos katonákat). Dongó Gyárfás Géza az Adalékokban például terjedelmes névsort közölt „Rákóczi hajdúi Zemplén vármegyében 1705-ben" címmel; sajnos egyetlen felsorolt sem volt hajdú, hanem az 1705-ben Rákóczi zászlai alá állt zempléni nemes katonákról írt.

18 III. A Sajó-Hernád-melléki hajdútelepek sora Bekecs Árpád-kori település, a Bogáth - Radvány nembeli Bekétől származó Bekecs család ősi fészke. A hódoltság szélén feküdt, a török többször elpusztította. Egy összeírás 1567-ben puszta helységként említi. Határában van a Harangod puszta. Ez régen Szabolcs megyéhez tartozott. Már a XVII. század első éveiben szállhattak meg benne hajdúk, mert Dongó Gyárfás Géza ,A török rablásai Szerencs tartományban (1630-1649)" című tanulmányában idézi egy tanú vallomását Bekecs hajdú lakosainak pusztulásáról is: „tudom hogi a Török megh rablotta Falunkat, vith el húszon kilencz embereket, meljnek egyik része Hajdú, másik része paraszt emberek voltának, kiknek öthe kjszabadult, az többi oda maradoth. Az hazakbanis egeth öth, azok voltának paraszt emberek. Ugian akkor mjnd az magunk marhajat s mjnd az szerenczieket, es egyéb heljben lévő embereknek marhájukat hajtottanak el."

19 II. Rákóczi Ferenc szabadságharca alatt részben elpusztult, utána pedig a lakosság nagy része elvándorolt. A másodszor is pusztává lett falu az 1720 - 30-as években települt újra abaúji, sárosi magyarokból és ungi, felsőzempléni ruszinokból. 1851-ben Fényes Elek „magyar-orosz falu"-nak mondja.

20 Az egykori hajdú lakosoknak ma semmi nyoma sincs. Adalékok Zemplén vármegye történetéhez. XVII. köt. 200 - 204. Adalékok. XVIII. köt. 161. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. Pest, 1851.108.