Dankó Imre: A Sajó - Hernád-melléki hajdútelepek (Sátoraljaújhely, 1991)

II. A Sajó-Hernád-melléki hajdútelepek

helyre is elvándoroltak, ahol kiváltságaikat igyekeztek elismertetni. Ilyen helyek például Ond, Prügy, Zombor, Szikszó stb.

12 A Sajó-Hernád-melléki hajdútelepek kialakulása szempontjából nem közömbös dolog az, hogy a későbbi hajdúteiepeken talált menedéket a török elől menekülő alföldiek egy része. Főleg a Nagykunságból jöttek ide sokan. Alkalmas helyre jöttek, mert kun kiváltságaikat itt hamarosan felcserélhették hasonló hajdúkiváltságokkal. A Nagykunság felszabadulása után, amikor viszont az itteni hajdútelepek veszítették el kiváltságaikat, tömegesen költöztek vissza az akkor néptelen Nagykunságra és kezdtek hozzá a kun kiváltságok visszaszerzéséhez, amit a redemptioban (1745) el is értek. Ezt a folyamatot a nagykunsági Túrkeve családneveinek vizsgálata kapcsán egy dolgozatomban már bemutattam.

13 A hét hajdúváros közelsége is nagy hatással volt az itteni jobbágyságra, ugyanakkor a hajdúk is ismerhették ezt a területet. Többször a kiváltságok megadása, vagy hallgatólagos elismerése már régebben fennálló állapotot érvényesített, sok helyen nem is kértek és nem kaptak kiváltságlevelet, hanem magukat kiváltságos hajdúknak véve, mint ilyenek éltek. Ez is oka annak az okmányszegénységnek, amivel a Sajó-Hernád-melléki hajdútelepek kutatói küzdenek. A Sajó-Hernád-melléki hajdútelepek esetében a jobbágyság antifeudális mozgalma és a szabad hajdúk letelepedési vágya szerencsésen találkozott a Rákóczi család terveivel, melyekkel egyrészt óriási kiterjedésű birtokaikat kívánták megvédeni, másrészt az ország függetlenségét akarták biztosítani. A Rákócziak elismerték a hajdúk kiváltságait, letelepítették őket, aminek fejében - ahogy ezt a lentebb közölt kiváltságlevelek is mutatják - hadi szolgálatot követeltek tőlük. A telepek hadászatilag fontos helyen, a Hernád-völgy bejáratánál, a Sajó torkolatvidékén, a hegyek alján, az Alföld szélén voltak. A falvakat árkok és sövénykerítések vették körül. A legmagasabb pontokon fatornyok álltak. A tornyokban állandóan őrszemek tartózkodtak, s ha ellenség közeledett, harangozással felriasztották a falut és A szerencsi uradalom 1635. jún. 20-i összeírása Ónodon 2 gyalogos és 1 lovas, Prügyön 1, Zomborban 3 hajdút említ, mindhárom hely 1631-ben még tiszta jobbágy hely volt. OL. U. etc. f. 41. no 44. Makkai László: I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai (1631-1648). Bp. 1954. 87, 91, 1.: Szikszón Orlc Miklós levele említ hajdúkat 1609-ben, Komáromy András: A szabad hajdúk történetére vonatkozó levéltári kutatások. Bp. 1898.11.1. Dankó Imre: Túrkevei család- és ragadványnevek társadali vonatkozásai. Magyar Nyelvőr, 77. évfolyam.