Erdmann Gyula: Zemplén vármegye reformellenzéke 1830-1836 (Miskolc, 1989)

I. 1830-1832. A REFORMELLENZÉK KIALAKULÁSA

Aki gondolkodott, éspedig korrekt módon, azt a tények logikája előbb-utóbb elvezette az iménti felismeréshez. A felismerés mindemellett hosszú folyamat eredményeként, a reformellenzék meg-megújuló - a kormány és a konzervatívok ellenszenve és tá­madásai által kísért - kísérletei, reménytkeltó sikerei és a reménytelenséget tápláló balsikerei során át vált általános tettvággyá; a folyamat még lB47-ben sem fejeződött be. Most a kezdeteknél vagyunk. A reformok sorsa tehát - figyelembevéve a kormány alkotó­képtelen abszolutizmusát, és az Országos Bizottság munkájának csekély eredményét - nem kis részben a megyéktől, az ellenzéki csoportok tevékenységétől függött. A továbbiakban megkísérel­jük egy megye, Zemplén ellenzéki mozgalmának feltárását. - 0 - 0 - 0 ­Zemplén, mint tiszáninneni protestáns megye a nagyszámú kö­zép- és kisnemes otthona, jelentős hagyományokkal rendelkezett a rendi-függetlenségi mozgalmak és az alkotmányvédő nemesi-ren­di ellenállás időszakaiból. 1790-ben a sérelmi politika és a megyei ellenállás első csúcspontján az ellenzéki megyék élén találjuk. II. József rendeleteinek visszavonásakor nem háláját, hanem fenyegető bizalmatlanságát fejezte ki az új uralkodónak küldött feliratában és sürgette az országgyűlés összehívását, a törvényes rend helyreállítását. Ugyanakkor jellemző az is, hogy a megye mit tartott első feladatának a rendeletek vissza­vonása után: Elégették a földmérési aktákat, megsemmisítették az összeírásokat. Az emlékét is ki akarták irtani mindennek, a­miből a nemesi adómentesség felszámolásának szándékára követ­2 keztettek. A hamarosan összehívott országgyűlésre aztán Zemp­lén olyan követutasítást szerkesztett, melybe az alkotmányos sérelmek felsorolásán túl minden belekerült, amire csak a ne­mesi-közjogi radikalizmus védelmében és a királyi hatalom rang­fosztása érdekében szükség, lehetett ; kezdve a Habsburgok örökö­södési jogának megszakadásától és új koronázási diploma szüksé­gességétől, az önálló nemzeti hadseregen és magyar külképvise­B

Next

/
Oldalképek
Tartalom