Erdmann Gyula: Zemplén vármegye reformellenzéke 1830-1836 (Miskolc, 1989)
II. AZ 1832-36-OS ORSZÁGGYŰLÉS ÉS ZEMPLÉN MEGYE - AZ ÖRÖKVÁLTSÁG KÉRDÉSE
volt is a reformok láncolatába be' lleszteni . E szűkkeblűséggel ellentétben - mutatva az ellentétes elvek harcának váltakozó kimenetelét - a zempléni közgyűlés 1834 áprilisában a reformellenzék sikeres akciója következtében megszüntette a Hegyalján addig érvényben volt termelési és kereskedelmi monopóliumot. Még 1832-ben bizottságot küldtek ki a megye borkereskedelmének vizsgálatára Vécsey Pál vezetésével. A bizottság, melynek 1833 szeptemberétől Lónyay is tagja volt, a szolgabírákon keresztül adatokat kért a kereskedőktől, majd 1833 októberében Mádon összeült, éppen szüretkor, hogy a külföldről érkező kereskedőkkel is értekezni tudjon. Tapasztalnia kellett, hogy a Hegyalján tovább tartott a válság: csak a helybeli kereskedők jelentek meg a szüreten s így a bizottsági tagok csak velük tudtak konzultálni. Decemberre elkészült a bizott ság jelentése, mely a pangás okai sorában a már ismert tényezőkön túl megemlítette "a megye megszorító-eltiltó szisztémáját" is, s a szabadkereskedelem éltető erejére hivatkozott. A ozabad, korlátoktól mentes borkereskedés elvi támogatása mellett a vegyes összetételű bizottság ellentmondó lépéseket is javasolt: így "a tokaji hitelének helyreállítása érdekében" a nem hegyaljai borok kitiltását a Hegyaljáról, a zsidók eltiltását a kocsmáitatástól s egyáltalán, a Hegyaljára "szám nélkül" betelepülő zsidók helyzetének szabályozását, a további beáramlás korlátozását. A bizottság figyelemre méltó kezdeményezésként borkereskedelmi társaság alapítását is javasolta részvénytársasági alapon. Az 1834. áprilisi közgyűlésen aztán a szabadkereskedelem gondolatának hivei kerekedtek felül, s kiigazították a munkálat ellentmondásait. A közgyűlési határozat elállt az idegen borok kitiltásától, a zsidóknak pedig "próbaképpen" mind a tokaji bor » " 221 készítését, mind forgalmazását engedélyezte. Elfogadta és támogatta a közgyűlés a társulat gondolatát is, s rögtön tudatták a májusi alakuló társulati ülés idejét az érdekelt szomszédos megyékkel. A társulat létre is jött, hiszen Évva András Lónyayhoz írt levelében olvassuk, hogy Vécsey megharagudott Lónyayra, mert nem vett részt 1834 augusztusában a társulati
