Erdmann Gyula: Zemplén vármegye reformellenzéke 1830-1836 (Miskolc, 1989)

II. AZ 1832-36-OS ORSZÁGGYŰLÉS ÉS ZEMPLÉN MEGYE - AZ ORSZÁGGYŰLÉSI ELLENZÉK SÉRELMEI-JOGVÉDŐ MOZGALMA

ülésen. Evva állást foglalt a haszonnal egybekötött társulatok mellett: az ősi dicsőség és a nemzeti felemelkedés gondolata önmagában tartósan nem lelkesít - írta - hatásos csak akkor lesz, ha Anglia mintájára haszonnal kötik össze. A társulat nehézkesen indulhatott be, hiszen Evva szerint Zemplénben mindenki "ül a pénzén, s nem vállalkozik semmire... A magyar szántó-vető, még sem hajlandó pénzt vetni." A levéllel bizonyítható az is, hogy a liberális közgyűlési határozat az ellenzék műve volt. Evva említi, hogy beszélt a tállyai szolgabíróval és egy fiscalissal, akik egyáltalán nem örültek a monopólium feladásának, az idegen borok beengedésének. "Angliában - írta Evva - az ilyen M 222 rossz kereskedelmi érzéküeket pénzért mutogatják . Vécsey Pálék a borkereskedelem tárgyalásával egyidőben ("ha már együtt vannak") a szabadkereskedelem jegyében támadást indítottak a dohánykereskedelemben gyakorolt osztrák monopólium ellen is. Állást foglaltak a kormány tetszése szerint változtatott kiviteli vámok eltörlése, vagy legalábbis erős csökkentése ill. az állami felvásárlási monopólium megszüntetése mellett. Javaslataikat az 1834. áprilisi közgyűlés változtatás nélkül elfogadta és utasításként megküldte az országgyűlési követeknek. Pozsonyban azonban a kereskedelmi munkálat nem került napirendT-o 223 re. AZ ORSZÁGGYŰLÉSI ELLENZÉK SÉRELMI - JOGVÉDŐ MOZGALMA Az úrbéri munkálat befejezése után, 1B35 elejétől, új periódusába lépett az országgyűlés. Világossá vált a követek előtt, hogy a rendszeres reformok vonalán a kormány aknamunkája elutasító és minden országgyűlési kezdeményezést, alsótáblai többségi kívánságot sértő és kihívó módon negligáló magatartása miatt jelentősebb eredmény Pozsonyban aligha érhető el. így az örökváltság és az úriszéki reform bukása után már nem szorgalmazta senki a jogi törvényjavaslatok felterjesztését, jóllehet