Erdmann Gyula: Zemplén vármegye reformellenzéke 1830-1836 (Miskolc, 1989)

II. AZ 1832-36-OS ORSZÁGGYŰLÉS ÉS ZEMPLÉN MEGYE

II. AZ 1832-36-OS ORSZÁGGYŰLÉS ÉS ZEMPLÉN MEGYE KÖVETVÁLASZTÁS, KÖVETUTASÍTÁS Az uralkodó 1832. december 16-ára hívta össze az országgyűlést s így a bizottsági munkák befejezése után Zemplénben is a követválasztási előcsatározások jegyében telt el az október. Az ellenzék kilátásai nem voltak túlzottan jók. A megye íratlan szabályai közé tartozott, hogy követté az I. alispán és egy független táblabíró legyen. Jelen esetben tehát biztosnak látszott Dókus László alispán követté választása, az ellenzék csak a II. követi állás megszerzésében bízhatott. Felmerült a tanácskozások során Vécsey, Soós és Szirmay Antal (végülis nem sikerült a kassai polgársággal követté választtatni) neve. Lónyay Gábor elégedetlen volt a bizottsági munkákkal, országosan is gyengének vélte a reformerek erejét ahhoz, hogy az országgyűlés eredményes legyen s így nem indult a követválasztáson, söt mint egy szelíden dorgáló, összetartásra, kitartásra buzdító baráti levélből látjuk, a leendő zempléni követ személye sem nagyon foglalkoztatta.

152 A november 7-i Mailáth Antal főispán elnöklete alatt lefolytatott közgyűlésen a várakozásnak megfelelő eredmény született: egyhangú felkiáltással és minden rendbontás nélkül Dókus Lászlót és Szirmay Antalt választották követté. Az oppozíció tehát Szirmay Antal mellett döntött, nyilván tapasztaltsága (láttuk, hogy 1830-ban is képviselte már Zemplént) miatt. Szirmayról egy 1832 végi titkosrendőri jelentés megemlítette, hogy 1830-ban Pozsonyban a "szélső bal"-hoz tartozott, a katonatisztek magyarsága mellett érvelt, de különösebb tekintélyre és hatásra nem tett szert.

155 Érdekes, hogy gróf Dessewffy Aurél - ez volt első közéleti szereplése - kísérletet tett, hogy Zemplénben követ le154 gyen. Apja, Dessewffy József neve ismert volt és jól csengett Zemplénben: Kazinczy Ferenc jó barátja és rendszeres levelezője