Erdmann Gyula: Zemplén vármegye reformellenzéke 1830-1836 (Miskolc, 1989)

II. AZ 1832-36-OS ORSZÁGGYŰLÉS ÉS ZEMPLÉN MEGYE

• volt, az Országos Bizottságban, főként a kereskedelem, nevelésügy és a szólásszabadság terén liberális gondolatokat vetett fel, de a megyei munkákban inkább Szabolcsban vette ki részét. A fiatal Aurél pedig éppenséggel először jelent meg a zempléni közgyűlésen s így a méltóságára sokat adó megyében esélye nem lehetett. Tagja lett viszont a kiváló képességű s nagy jövő előtt álló fiatal konzervatív a követutasítás kidolgozásával megbízott választ mánynak (résztvett a szabolcsi követutasítás kialakításában is, jeleként annak, hogy nemcsak az oppozíció tagjai igyekeztek a szomszédos megyékre is hatást gyakorolni). A választmány igen reprezentatív összetételű volt: Szentiványi Károly másodalispán vezette, tagjai közt volt gróf Sztáray Albert (a régmúlt idők ren di ellenállásának egyik közkedvelt, de ekkor már idős, visszavonultan élő alakja), Szerencsy István (a Zemplénben birtokos leendő személynök, ekkor a királyi táblán assessor) mellett Lónyay Gáborral az élen az ellenzéki vezérkar java, megerősítve a Zemplénben is gyakran megforduló sárosi Ujházy Lászlóval. Feltűnt a konzervatívok között Fekésházy Mihály kamarai tiszt is, aki az elkövetkezendő 16 évben rendületlen ellenfele volt minden reformkezdeményezésnek Zemplénben. Egyedül a közgyűlésen egyébként jelen lévő Kossuth Lajos maradt ki az illusztris névsorból, a már ismertetett okok miatt.

155 A választmány mindössze egy hosszabb ülést tartott, ezen bárki részt vehetett a közgyűlés jelenlévői közül, biztosítva volt hát a "publicitás". November 8-án már a közgyűlés elé került és véglegessé vált az utasítás szövege. Az oppozíció a választmányban és a közgyűlésen is - Dessewffy Aurél szavaival - mint "ein wahres Commite des affaires étrangères" ismét egységesen, és szervezetten lépett fel. Dessewffynek - úgymond - "hízelgett ezeket az embereket visszautasítani".

156 A "Comité" tagjaként Kossuth is résztvett a közgyűlésen s így először került szembe a későbbi két nagy ellenfél. A közgyűlésen elfogadott utasítás ezúttal csak az operátumok kisérő levelének szerepét töltötték be s így főként az ország és a megye immár évtizedek óta terebélyesedő és az utolsó országgyűlés óta is megszaporodott alkotmányos sérelmeit és kívánságait tartalmazta. Többek között sérelmezte a megye, hogy a Hegyalja