Erdmann Gyula: Zemplén vármegye reformellenzéke 1830-1836 (Miskolc, 1989)

I. 1830-1832. A REFORMELLENZÉK KIALAKULÁSA - AZ ORSZÁGOS BIZOTTSÁG OPERÁTIMAINAK VITÁI ZEMPLÉNBEN

lenben Kossuth 1 ajos volt a reprezentánsa. így nem volt véletlen, hogy az ellenzéki szereposztás szerint a sajtószabadság kérdésénél (jóllehet Lónyay e tárgyban is felszólalt röviden) és a főispáni jogkör vitájánál Mailáth Antal jelenlétében (!) övé lett a közgyűlésen a főszerep. A közgyűlés végül is jórészt helybenhagyta a bizottságok munkálatait, néhány ponton azonban a Kezdeményezés előnyeit élvező ellenzék jelentős módosítást ért el. így határozat íett, hogy az országgyűlés napja mindig előre, pontosan legyen meghatározva s a követek a meghatározott napon akkor is gyűljenek össze, ha a királyi meghívó elmarad. A követutasításokkal kapcsolatban a közgyűlés elfogadta, hogy azok "publicitással készüljenek, és a többi megyével közöltessenek". Oekralálta a közgyűlés az adózók érdekvédelmére irányuló szándékát is: egy megyei fiskálist a jobbágyok képviseletével kívánt megbízni. f>z igazán jelentős módosítás az úrbéri tárgynál sikerült: az örökváltság már félreérthetetlen, tiszta fogalmazásban került a javaslatba sőt, kibővült az egyenkénti szerződések engedélyezésével is, majd kicsikarta az oppozíció - ebben Lónyay beszédének fő szerepe lehetett - a nemtelenek személyes biztonságának és szabad, nemesi jószágokra 146 is kiterjesztett birtok birhatásának támogatását is! A jobbágytelki haszonvétel megvásárlását a közgyűlés nemeseknek is engedélyezte azzal, hogy a telekre menő nemes minden jobbágy terhet viselni tartozzék. Ez volt az első és egyben utolsó eset, hogy az oppozíciónak Zemplénben a nemesi adómentességen rést ütő javaslatot sikerült a közgyűléssel elfogadtatnia. (Látni fogjuk, hogy a közgyűlés hamarosan meg is bánta tettét.) Az ellentábornak is sikerült némi korrekciókkal bizonyítani jelenlétét: így a bizottsági munkálathoz képest visszalépést jelentett, hogy a nemesség az országgyűlési költségeket csak részben, az adófizetőkkel közösen vállalta}

47 elmaradt az egyházi főrendek és az eltörlendő szerzetesrendek vagyonának nevelési célokra fordítását illető kívánság, méghozzá az ellenzék számára nem nagyon tetsző és a jogi operátumban már kimondott elvével ellentétes érveléssel ("sarkallatos törvények nem rúghatok fel"); a tizedet csak kárpótlással határozták eltörleni (a nemesség rádöbbent, hogy a tized eltörlése után a kilenced sem maradhat meg 148 sokáig. Lényegesebb módosítás volt még az, hogy a katonatartást