Erdmann Gyula: Zemplén vármegye reformellenzéke 1830-1836 (Miskolc, 1989)
I. 1830-1832. A REFORMELLENZÉK KIALAKULÁSA - A LENGYEL FELKELÉS HATÁSA A REFORMEREKRE
jai borkereskedelem válságának fő okát is éppen a korábbi elsőszámú felvevő piac, Lengyelország felosztásában, az új határokban és vámokban látták. Ha a kolerát nem is, a lengyelországi híreket valóban jó ideig kirekesztette Zemplénből a katonai kordon. így Lónyayék eleinte a már Bécsben élő Barkassy leveleiből értesülnek az eseményekről, aki 1831.március 25-i levelében csodálkozik is, hogy zemplé114 ni barátai az ő bécsi híreire vannak utalva. Kezdetben a lengyelek sikereiről számol be nagy örömmel és arról, hogy a bécsi utca népe is Ausztria fellépését kívánja a lengyelek mellett, de felfigyel arra is, hogy a hivatalos "Beobachter" tendenciózusan, csupán az oroszok győzelmeiről számol be.^^ Augusztus 23-án már temetni kénytelen a lengyel felkelést, kemény szavakkal ítélve el a nagyhatalmak visszataszító szerepét: a nagyhatalmak nem védték meg Lengyelországot, mert a felkelés sikere esetén rés támadt volna az abszolutizmus rendszerén. "A népek most már - folytatta Barkassy - nem kunyerálni, de követelni fognak, s nem baj, ha egy-két féregrágott trónus összvedül is, s egynéhány átkozott miniszternek a gombja elesik is... nem jártak e szabadságellenző politikusok az Uj Világ legnagyobb polgárának, Washingtonnak iskolájába, nem tanulták meg ott, hogy a legjobb politika a becsületességgel egy úton jár". 116 Az 1836. júniusi zempléni közgyűlésen felolvasták Bars megye körlevelét. Kossuth gyújtóerejű, minden szónoki készségét latbavető, érzelmekre és emberségre ható és ugyanakkor tetteket követeJő beszédében lelkesedve dicsőítette Leonidászhoz, Zrínyihez hasonlított, az "Északi Colossus" ellen egész Európáért küzdő lengyeleket s kijelentette, hogy saját hazáját sem szeretheti az, ki nem mond áldást a harcolókra. Támogatta a feliratot, hiszen "a szabad magyart megilleti a szabad szó- ... egyéb eránt is elmúltak azon keserves idők, midőn a Nemzeti kívánságokat ok nélkül félrevetni lehetett. Teheti azt legfeljebb a Muszka Czár, ő rabszolgák fölött uralkodik, és akarattya durva önkényénél egyéb törvényt nem ösmér; egy constitutional is Király, egy hűséges, s az igaz ügy mellett minden áldozatokra kész Szabad Nemzet közakarattyát félre nem veti, félre egészen nem vetheti."
