Erdmann Gyula: Zemplén vármegye reformellenzéke 1830-1836 (Miskolc, 1989)

I. 1830-1832. A REFORMELLENZÉK KIALAKULÁSA

szabadkereskedelem, Magyarország és az örökös tartományok köz­ti harmincadok megszüntetése, az "alsóbbrendűek" kötelező rész­vétele a közoktatásban, a törvények magyar nyelvű szerkesztése.' 1830-ban, az európai forradalmi események miatt rövidre fo­gott, lényegében csak a trónörökös megkoronázására, az adó és újonclétszám megajánlására összehívott országgyűlésre Zemplén ismét csak a gravaminális politika elsődlegességét mutató kö­vetutasítást adott. Ugyanakkor azonban a megyék többségével e­gyütt kérte - sikerrel - a már az országgyűlés előtt elkészült új operátumok kinyomtatását,^ és - pótutasításban - megküldését minden megyének. Az operátumok majdani tárgyalási rendjére néz­ve pedig szorgalmazta a megye, hogy az operátumok összefüggő e­gésze s ne csupán egy-egy kiszakított rész kerüljön megvitatás­ra. 8 A november 16-i, az országgyűlés által felterjesztett sérel­mek orvoslását elutasító királyi leirat felháborította a zemp­léni közgyűlést: utasította követeit, hogy javasoljanak új tör­vényt, mely szerint az országgyűlés az alkotmányos sérelmek or­voslása előtt ne bocsátkozhassék se a királyi előterjesztések 9 megvitatásába, se az adó megajánlásába. A megyék többsége a­zonban nem csatlakozott, nem merte megkockáztatni a nyílt el­lenállást s a sérelmek, mint a korábbi országgyűléseken, ekkor is jogorvoslat nélkül maradtak. Bécs, hagyományos politikája szerint az abszolutisztikusán kormányzott örökös tartományok és az alkotmánnyal rendelkező, saját törvényei szerint kormány­zandó Magyarország közti ellentmondás "feloldását" csak az út­jában álló magyar rendi alkotmány figyelmen kívül hagyásával tudta elképzelni. Az országgyűlés után Zemplén ismét összegyújthette volna sé­relmeit, kívánatait, s a következő országgyűlés ismét egy lánc­szem lehetett volna mind Zemplén, mind az ország gravaminális politikájában. Nem így történt, bekövetkezett a fordulat. Meg­maradt, élő, ható tényezőként a régi ellenzékiség is (törvény­telen rendeletek félretételekor, jogvédő feliratok szerkeszté­sekor, váll-váll mellett sorakozik fel ezután is a megye poli­tizáló nemességének zöma), de jelentkezett már az újtípusú el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom