Erdmann Gyula: Zemplén vármegye reformellenzéke 1830-1836 (Miskolc, 1989)

I. 1830-1832. A REFORMELLENZÉK KIALAKULÁSA - A REFORMELLENZÉK ELSŐ KÖZGYŰLÉSI FELLÉPÉSEI

lenzék is, melynek tagjai belátták, hogy csupán a terméketlen, bár az abszolitizmus elleni harcban biztosított érdemeitől meg nem fosztható sérelmi politika már nem elegendő, és a rendinemzeti jogok megőrzése és helyreállítása mellett, a sok évtizedes stagnálás után már társadalmi-gazdasági reformokra, a polgári átalakulás irányába tett lépésekre lesz szükség. Tudták azt is, hogy a birodalom valódi érdekeit, átalakulásának és haladásának szükségességét nem érzékelő bécsi kormánykörökkel szemben csak a megyék és az országgyűlés képezhetik azt a fórumot, mely a reformoknak hangot adhat. A politikai atmoszféra elektromossággal volt telített. A párizsi júliusi forradalom, a lengyel felkelés, az 1831-es felvidéki jobbágymozgalmak, az operátumok végre sorra kerülő megyei vitái, Széchenyi felrázó, állásfoglalásra késztető "Hitel"-e, mind megannyi kihívás volt, melyek elől az igényes fők nem zárkózhattak el. A REFORMELLENZÉK ELSŐ KÖZGYŰLÉSI FELLÉPÉSEI Az alakuló-formálódó zempléni reformellenzék már az 1830. évi országgyűlés előtt hallatta szavát. A követutasító bizottság augusztusi ülésén mondta el első politikai beszédét a fiatal Kossuth Lajos. A trónörökös megkoronázása ellen hozott fel alkotmányos érveket (a koronázást az utasítás végül is támogatta, viszont felfigyelt a nemrég kinevezett főispán, Mailáth Antal, aki ezentúl - jelentős kormánykarriert fut be^ - állandóan figyeltette Kossuthot). Az országgyűlés alatt az ellenzék résen volt, követte az eseményeket. Megdöbbenést keltett, hogy a megye két követe: báró Vay Miklós alispán és Szirmay Antal az újoncok megszavazásának kérdésében szembekerült egymással, s míg Vay a kormány kívánságát teljesítve a felemelt újonclétszámra, addig Szirmay betartva a megye utasítását a régi létszámra szavazott.

1 Zemplén sza vazata így a fontos kérdésben elveszett, Vayt viszont az ország gyűlés után a kormány borsodi főispáni helytartóvá nevezte ki.. Az ellenzék egyébként végig elégedetlen volt Vay országgyűlé si szereplésével és 1830.októberében határozatot javasolt, mi-