Erdmann Gyula: Zemplén vármegye reformellenzéke 1830-1836 (Miskolc, 1989)

II. AZ 1832-36-OS ORSZÁGGYŰLÉS ÉS ZEMPLÉN MEGYE - LÓNYAY GÁBOR ORSZÁGGYŰLÉSI KÖVETSÉGE

ta törvényhozói szándékát, másrészt annak, hogy Lónyay még nem fáradt bele a követi munkába. így Lónyay és Szirmay szor­galmazta a polgári perek reformját, a jobbágy felperesi jogá­nak kiterjesztését, a deperditák eltörlését, s ismételten, mint minden lehető alkalommal, az örökváltságot, a jobbágy személyes és vagyoni biztonságának tételes szabályozását, a tisztújítások szabályozását, a forsponttal kapcsolatos visszaélések korláto­zását. Törvény csak a jobbágy felperesi jogának bővítéséből lett, a többi zempléni kívánságból nem lett semmi. Az ország­gyűlés végén záporozó leiratok az országos kívánságokat és a sérelmek orvoslását is rendre visszautasították /egyedül a Par tium visszacsatolása vált törvénnyé, az ügyben kinevezett vá­299 lasztmánynak Lónyay is tagja lett. Az egyesítést viszont - mint ismeretes - Bécs 1848-ig nem hajtotta végre/, részben a rendszeres munkákra, részben a kormány hatáskörére ill. a di­casterialis pertraktáció szükségességére hivatkozva."' 00 Az utolsó tárgyak között az alsótábla ismét elővette az or­szággyűlési újság kérdését. 50 ''' Az ekkor is siker nélkül záruló ügyre csak azért térünk ki, mert Lónyay ennek során ismertette büntetőjogi nézeteit. A sajtószabadság tárgyában kiküldött or­szággyűlési bizottság ugyanis 1836 januárjában indítványozta, hogy bárki, előzetes cenzúra nélkül, kaució ellenében indít­hasson országgyűlési lapot, s 'kidolgozta a sajtóvétséggel kap­csolatos eljárást is, miszerint a vétségek megítélése 25 tagú országgyűlési bizottság feladatát képezte volna; az ítélethoza­talhoz legalább 9 tag jelenlétére és egyszerű szótöbbségre lett volna szükség. Lónyay elégedetlen volt a javaslattal és Észak-Amerika, ill. Anglia példáját idézve alapelvként jelen­tette ki, hogy inkább 100 bűnös legyen felmentve, mint egyet­len ártatlan megbüntetve, s szabályos esküdtszéket, az ítélet­hozatalhoz pedig legalább 2/3-os szótöbbséget igényelt, figyel­meztetve Franciaország példájára, ahol is Lajos Fülöp dikta­túrája idején vezették be az egyszerű szótöbbséget. Az alsó­táblai többség ellenében kívánta a bírósági tárgyalások nyil­vánosságát is. Beszédének fogalmazványára utóbb feljegyezte: "Nem pártolta senki". 302

Next

/
Oldalképek
Tartalom