Erdmann Gyula: Zemplén vármegye reformellenzéke 1830-1836 (Miskolc, 1989)
II. AZ 1832-36-OS ORSZÁGGYŰLÉS ÉS ZEMPLÉN MEGYE - LÓNYAY GÁBOR ORSZÁGGYŰLÉSI KÖVETSÉGE
ta törvényhozói szándékát, másrészt annak, hogy Lónyay még nem fáradt bele a követi munkába. így Lónyay és Szirmay szorgalmazta a polgári perek reformját, a jobbágy felperesi jogának kiterjesztését, a deperditák eltörlését, s ismételten, mint minden lehető alkalommal, az örökváltságot, a jobbágy személyes és vagyoni biztonságának tételes szabályozását, a tisztújítások szabályozását, a forsponttal kapcsolatos visszaélések korlátozását. Törvény csak a jobbágy felperesi jogának bővítéséből lett, a többi zempléni kívánságból nem lett semmi. Az országgyűlés végén záporozó leiratok az országos kívánságokat és a sérelmek orvoslását is rendre visszautasították /egyedül a Par tium visszacsatolása vált törvénnyé, az ügyben kinevezett vá299 lasztmánynak Lónyay is tagja lett. Az egyesítést viszont - mint ismeretes - Bécs 1848-ig nem hajtotta végre/, részben a rendszeres munkákra, részben a kormány hatáskörére ill. a dicasterialis pertraktáció szükségességére hivatkozva."' 00 Az utolsó tárgyak között az alsótábla ismét elővette az országgyűlési újság kérdését. 50 ''' Az ekkor is siker nélkül záruló ügyre csak azért térünk ki, mert Lónyay ennek során ismertette büntetőjogi nézeteit. A sajtószabadság tárgyában kiküldött országgyűlési bizottság ugyanis 1836 januárjában indítványozta, hogy bárki, előzetes cenzúra nélkül, kaució ellenében indíthasson országgyűlési lapot, s 'kidolgozta a sajtóvétséggel kapcsolatos eljárást is, miszerint a vétségek megítélése 25 tagú országgyűlési bizottság feladatát képezte volna; az ítélethozatalhoz legalább 9 tag jelenlétére és egyszerű szótöbbségre lett volna szükség. Lónyay elégedetlen volt a javaslattal és Észak-Amerika, ill. Anglia példáját idézve alapelvként jelentette ki, hogy inkább 100 bűnös legyen felmentve, mint egyetlen ártatlan megbüntetve, s szabályos esküdtszéket, az ítélethozatalhoz pedig legalább 2/3-os szótöbbséget igényelt, figyelmeztetve Franciaország példájára, ahol is Lajos Fülöp diktatúrája idején vezették be az egyszerű szótöbbséget. Az alsótáblai többség ellenében kívánta a bírósági tárgyalások nyilvánosságát is. Beszédének fogalmazványára utóbb feljegyezte: "Nem pártolta senki". 302
