Fehér Erzsébet: Sárospataki tanárok magyar nyelvű tankönyvei a Kollégium alsó és középső szintje számára 1793-1848 (Miskolc, 1989)

IV. - 1. A SÁROSPATAKI TANKÖNYVEK ÁLTALÁNOS VONÁSAI

foltak. E tényből nyilvánvaló: e tankönyvek többségében még nem vált szét a tankönyv és a tudományos összefoglaló kézikönyv mint műfaj. De ugyanakkor e könyvek többsége egyaránt szólt a tanárnak és a diáknak, erre a tankönyvek élén álló, a tanárnak szóló bevezetésekből következtethetünk. (Például Szombathi János: Uj ABCés Könyv; - Csorna Mihály: A római literatura történetének alaprajza; - Majoros Ancras: Rövid magyar nyelvtudomány; - Csengeri József: Az egyetemes történettudomány vázlata.) Ezekben ugyanis a legtöbbször a tankönyvek megírásának célját írták le a szerzők, és módszertani utasításokat adtak a tananyag feldolgozásához. S e tankönyvekbe való egyszerű belelapozás arról is meg győzhet mindenkit, hogy e tankönyvek tu 1 ajoonképpen azt tartalmazzák, amit a tanárnak kellett tudnia az illető tudományból. Mindezek alapján még egy további következtetést is tehetünk: ezek a tankönyvek könnyen vitték mind a tanárt, mind a diákot a pusztán lexikális tudás megszerzésének útjaira, e könyvek lapjai szinte sugallták: ez a sok adat, név, fogalom emlékezetbe vésése az igazi tudás. Egy további jellemzőjük e sárospataki tankönyveknek (amelyben ugyancsak a korabeli latin nyelvű tankönyveket követik): bár igen nagy tényanyagot nyújtanak, de szerzőik tudatosan törekedtek arra, hoyy ezt a nagy tényanyagot logikusan elrendezzék, a tankönyvet okosan tagolják. Ennek érdekében nagyon gondosan megtervezték a fofejezetek rendjét, ezeket az új oldalakon való kez déssel tipográfiailag is kiemelték; de ugyanilyen aprólékos gond dal elrendezettek az alfejezetek, s az ezeknek alárendelt részfe jezetek is. Ezeken belül paragrafusok, római és arab számokkal jelzett egységek könnyítették meg a tanulók számára egyrészt az anyag emlékezetbevésését, másrészt az e részekből felépülő egységes rendszer érzékelését. Ezt elősegítette az egyes fejezetek anyagának azonos belső felépítése és elrendezése is. A könyvek legtöbbjében a tartalomjegyzék sem csupán egyszerű tartalomjegyzék, hanem a tananyag belső elrendezettségének hű tükörképe. Mindezek a vonások Vadnay növénytanában, Emődy állattanában, Geley ásványtanában és Szeremley földrajzkönyvében különösen szembe tűnőek.