Fehér Erzsébet: Sárospataki tanárok magyar nyelvű tankönyvei a Kollégium alsó és középső szintje számára 1793-1848 (Miskolc, 1989)

I. A KORABELI MAGYARORSZÁGI TANÜGY ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE

soha nem lépett érvénybe, pedig jelentós új vonásokat is tartalmazott, Csak minta volt, melyhez alkalmazkodtak egyes iskolák. A falusi elemi iskolát három-,a városi "polgári"_iskolát négyévesre, a gimnáziumot ötosztályosra tervezi. Az utóbbiban az első és második osztályban kötelező a magyar. A gimnáziumot a két filozófiai osztály követi, majd ezt a jogi, vagy teológiai stúdium. A Schedius tervezte latin iskolában a "humán" jelleg dominál, az ún. "hasznos tudományoknak" kis teret enged. E tervezet a szakrendszerű oktatást javasolja, és az ország összes evangélikus iskolája fölé felügyelő bizottság szervezését tartaná jónak . , A reformátusoknál is csak a minta szerepét töltötték be az egyes tanügyi szabályzatok. Lényeges különbség sem volt az egyes egyházkerületek tantervei között. A tiszántúli egyházkerület szabályzatát 1807-ben adták ki Debrecenben, Budai Ézsaiás irányításával. Ez az elemi iskolát négy osztályosra tervezi azok számára, akik nem mennek a latin iskolákba. Ebben az iskolatípusban az utolsó két osztályban a mindennapi életben szükséges ismereteket tanulnák. A szabályzat külön intézkedett a leányok iskoláiról. A leányoknak is olyan ismereteket kell tanítani, amelyeket hasznosítani tudnak - családanya és gazdasszony korukban. A tervezet latin iskolájának két része van: négyosztályos grammatikai és háromosztályos "humán" tagozat. A tanítás nyelve mindkét tagozatban a latin. A "reális" tudományokat csak kis mértekben tanították itt. Ezek megtanítására tervezték a "Studium Encyclopaedicum"-ot kétévesre, mely a latin iskola és az akadémiai osztályok között helyezkedett el. Ezeket követték a teológiai és jogi tanulmányok. Ez a tervezet 15 osztályos iskolarendszert szervezett. 1812-ben a tananyagot több matematikával bővítették, 1821-ben ismét csökkentették ezeknek az óráknak számát, ekkor a humán osztályok számát is kettőben állapították meg. A föntebb röviden ismertetett állami és protestáns dokumentumok közel fél évszázadon át szabályozták a magyar közoktatást. A reformkori haladó nevelésügyi törekvések az e dokumentumok által megkötött nevelési helyzeten akartak változtatni. Mérsékelt tanügyi reformokat tartalmazott az 1830-ban megjei.3