Fehér Erzsébet: Sárospataki tanárok magyar nyelvű tankönyvei a Kollégium alsó és középső szintje számára 1793-1848 (Miskolc, 1989)

I. A KORABELI MAGYARORSZÁGI TANÜGY ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE

lenó "Opinio". Ezt az 1825/27-es országgyűlés által szervezett bizottság készítette. A megyegyűléseken való megvitatás után az 1832/36-os országgyűlés felterjesztette Bécsbe. A király azonban felségjogára hivatkozva elzárkózott a reformok elől. Nemzetünk jelentős közéleti,személyiségei harcot indítottak a köznevelés fejlődéséért. Széchenyi István kezdeményezése alapján jött létre a Magyar Tudományos Akadémia elfdje, a Tudós Társaág. Széchenyi a nemzet igazi hatalmát a kiművelt, tudományos emberfők sokaságában látja. Iskolarendszerünk oktatási gyakorlata nem megfelelő, olyan ismereteket nyújt, amelyek az életben nem hasznosíthatók, a latin az uralkodó nyelv. Kölcsey Ferenc mint Szatmár megye követe harcol a nemzeti fel emelkedésért. Kossuth Lajos reformtörekvései az egész nemzet polgári fejlődését érintették. Korszerű, polgári célokat szolgáló iskolarendszer megteremtésén fáradozott. Elképzelése szerint a társadalom egyes rétegeinek olyan iskolázásban kell részesülniök, amelyet a társadalomban betöltött szerepük megkíván. Kossuth szerint három fajta iskolára van szükség: a tudományos és közhivatali pályákra a gimnázium készíti elő az ifjakat, a gyakorlati-polgári foglalkozásokra a "reál"-iskola, a földművelő nép gyermekei szá mára pedig ott a falusi elemi iskola. Az új, polgári társadalom nevelési felfogása ez: nem a születés határozza meg az iskolába járás lehetőségét a gyermek számára, hanem majdani foglalkozása, amit majd a társadalomban gyakorolni fog. Szükségesnek tartja, hogy a falusi iskolákban korszerű mezőgazdaságra tanítsák meg a parasztgyerekeket, a "reál" iskolatípussal végső célja a művelt szakemberek képzése, a tudós és közhivatalnokok képzését pedig úgy, mint eddig, a humanisztikus gimnáziumban akarja megvalósítani, de itt is javasol tártalmi változtatásokat.^ Táncsics Mihály a nevelés területén elsősorban a falusi nép neveléséért, műveléséért fáradozott. A tudást, a kiművelt értelmet mindennél fontosabbnak tartotta. A falusi elemi iskolák tanulói és tanítói részére írta tankönyveit. Hazánkban a nevelés - véleménye szerint - az elnyomó osztály eszköze. Táncsics bírálta az iskolákban alkalmazott oktatási módszereket, a verba-