Nagy Károly - Tóth Péter - Seresné dr. Szegőfi Anna: Régi históriák. Ózd és környéke múltjának írott forrásai. Helytörténeti olvasókönyv - Ózdi honismereti közlemények 4. (Ózd, 1984)

I. RÉSZ - A HONFOGLALÁSTÓL A MOHÁCSI VÉSZIG

monostor tisztje, akik birtokhatárosság cimén előttünk személyesen megjelentek, teljes beleegyezésüket és jóváhagyásukat adták ehhez a vásárláshoz és eladás­hoz; más szomszédjaik pedig, amint a felek elmondták, nincsenek. - Az említett föld határai pedig, ahogyan azokat maguk a felek előttünk egybehangzóan elso­rolták, az alábbi rendben különülnek el egymástól. A határvonal keleti részről, Ernye bán fia István mester Tardonának nevezett földjétől indul s régi és ősi határjeleken át északi irányba, Jakab nevezett fiainak a földje felé tart és átmegy egy bizonyos Csimás nevezetű völgyön, ott, ahol két régi határjel van. Innen egy úthoz megy, amely Kazáról Dédesre vezet s amely út mellett van egy régi határjel. Majd ezen az úton átvágva elérkezik egy bizonyos hegyhez, ame­lyet Köveshegynek neveznek, ott ismét van két nagy határjel. Majd leereszkedik egy bizonyos vízfolyáshoz, amelynek neve Szőlőpataka: ennek a fejében van két, ugyancsak régi határjel és az ott lévő szőlő mellett tart lefelé ahhoz az út­hoz, amely Dédesről Kazára vezet. Innen északi irányba szántóföldeken megy ke­resztül és elérkezik a Vadna folyóhoz; egy nagy fűzfa alatt átkel ezen a folyón és ott, ahol átkelt, egy bizonyos tölgyfa alatt van a határjel. Ezután egy bér­cen halad keresztül, amely bércnek az oldalában van két határjel, a gerincén pedig másik kettő, hasonlóan régiek, majd még mindig észak felé tartva leeresz­kedik a bércről ahhoz a négy régi határjelhez, amelyek az előbb mondott István mester Uppony nevű földjét választják el a fent említett Jétyői nemzetségek földjétől. Ezután az északi és keleti rész között a háromkúti monostor Horváth nevezetű földjéig halad és megérkezik a Szarnárbereke nevű erdőhöz, amely alatt van két régi határjel; innen kissé lefelé ereszkedve elérkezik egy nagy, régi határjelhez, amely egy bizonyos út mellett van. Majd tovább haladva leereszke­dik egy bizonyos Ürbő nevezetű tóhoz és kissé ismét a keleti rész felé fordul­va s azon tó mentén haladva - amely tehát így határjel gyanánt szolgál - ösz­szekapcsolódik a fent megnevezett Vadna folyóval és ott be is fejeződik. ­Ezen ügy bizonyságául, a felek kérésére kiadtuk jelen, a tatárok dúlása után másodszor megújított pecsétünk erejével megerősített levelünket Lukács mester prépost, Antal én klőkanonok, Pál olvasdkanonok és Mikó őrkanonok, valamint Márk patai és Mátyás esperesek és sokan mások jelenlétében, az Úr 1281. esz­tendejében, amikor László, Magyarország méltóságos királya uralkodik, Lodomér az esztergomi, János a megválasztott kalocsai érsek és a mi urunk, a tisztelen­dő András atya az egri püspök. (A Vladár-család levéltárából. Fordította: Tóth Péter)

Next

/
Oldalképek
Tartalom