Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)
AZ FELESIGE AZ URÁNAK miképpen engetheti meg az ő jegy ruháját Titulus CIX. JEGY RUHÁT FELESIGE URÁNAK HÁROM OKBÓL MEG ENGEDHETI. ELSŐ, HA az ura felesige jószágát, mely az ő urára nem néz, és nem szállana, meg öregbéjti. Másod, ha az ura felesige jószágára szüksiges kölcségeket teszen. Harmad, ha az felesige meg haggya urának, hogy az ő holta után az ő jegy ruhájáirt lölke üdvessigire gondollyon. De mind ez okok nélkül is halála óráján meg hadhatja neki, de szabad akarattyán. Mert ha szabad akarattyán nem lészen, sem a meg hagyásnak, sem az vallásnak ereje nem lészen. Ha az meg hagyásnak az asszony állat törvén szerint ellene mond és meg hívangya, WERBŐCZY első Decretomának száz és kilenced részében. MIKÉPPEN TEHET VALLÁST az ura az felesiginek az ő jószágáról, és az felesige viszontag az urának Titulus CX. VALLÁS HÁZAS EMBEREK KÖZÖTT ÖRÖKKÉ VALÓ, EZ ORSZÁGNAK régi szokása szerint, az okokat meg tartván, kiket szoktanak az jószágnak el adásában és idegenéjtésében tartani. Mindenkor méltán meg lehet, jelesben az önnen tulajdon keresminyekiről, hogy ha a fiaknak és atyafiaknak károkra nem lészen, és kedeg nem kételensigből, vagy fiielemből lészen. Mert ha abból lészen, ha törvén szerint ellene mond az asszony, az vallás erőtlen lészen. De száloglásban az vallás kölömben nem engettetik az házasok között, hanem ha nyilván lészen az, hogy felesége pénzét, kit attya házától, úgy a más urától oda hozott öröksignek szerzésére költötte volna, ugyan ezent kell érteni az férjéről is, WERBŐCZY első Decretomának száz és tizedik részében. GYERMEKEKNEK TÖRVIN szerint és törvéntelen való idejekről és azoknak prókátor vallásokról Titulus CXI. SzÁZLÓS URAKNAK, NAGYSÁGOSOKNAK ÉS NEMESSEKNEK (KIK EZ VILÁGBÓL ki múlnak) gyermekek gyengeséges korában gyakran szoktanak meg maradnia, és más embereknek oltalmába és fel tartásába törvén szerint készeréjtétnek jutnia, azért az gyermekeknek is oltalmokról és fel tartásokról szükség és illik beszéllenem. De maga minek előtte az oltalomról beszéllenek, az gyermekeknek idejekről szóllok valamit. Hol kell érteni, hogy némellyek tökéletes idejük, némellyek kedeg tökéletlen idejük. Tökéletes ideje firfiaknak húszon nigy esztendő, leányoknak kedeg, ez mostaniaknak szokások szerint tizenhat. Tökéletlen idejük kedeg azok, az kik ez fellyül meg mondott esztendőket meg nem írtik, de törvén szerint való idősök mind firfiak, mind leányok tizen két esztendős korában. Mert immár egyebekkel perelhetnek és prókátort vallhatnak. Firfiak tizen hat esztendős korában, leányok kedeg tizen négy esztendős korában adósságokról és szálaggokról, az leányok aranyról, ezüstről és egyéb ingó marhákról is felelhetnek, firfiak kedig tizen nyolc esztendős korában aranyról, ezüstről és egyéb ingó marhákról. Annak utánna az firfiak húszon nigy esztendős korában minden jószágokról és öröksigekről. A leányok kedeg tizen hat esztendős korában azon képpen negyedekről, jegy ruhájokról és öröksigekről vallást tehetnek. De az okokat meg tartván, mellyeket szoktak jószágnak el adásában tartani, hogy ha az leányok hajadonok lévén az vallást valaki erővel nem téteti vélek. Mert így mihelt házasságra mennek, azonnal az vallást meg híhatják, WERBŐCZY első Decretomának száz és tizen eggyedik részében. KIK ÉRTESSENEK MAGOKKAL szabadoknak lennie, és az gyermekeknek három féle oltalmáról Titulus CXII. MAGOKKAL SZABADOKNAK LENNIE AZOK MONDATNAK, KIK SENKINEK HATALMÁBA nincsenek. Az leányok kedeg házasságoknak előtte mindenkor más oltalma és hatalma alatt vadnak. Mert másképpen tutorok [gyámjuk] nem lévén, az leányok az ő elméjeknek könnyű és hajlandóságából könnyen el hitettetnek és meg csalattathatnak. Honnat az oltalomról és gyermekeknek tutoriról valamit mondanom méltán illik, meg jelentvén, hogy az oltalom három féle, tudni illik törvén szerint való, testamentom szerint és adatott. Mely jól lehet el végezvén való hatalom törvinböl adatott és bocsáttatott légyen annak meg oltalmazására, ki idejének tökéletlen voltáért magát meg nem oltalmazhattya, de maga az ő nevezetinek erejével mindenkor oltalmat jegyez. Honnat az tutoroknak is az árvák jószáginak oltalmazására vagyon hatalamok és nem el idegenéjtésére, WERBŐCZY első Decretomának száz és tizen kettődik részében.
