Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)
KIK ÉRTESSENEK TÖRVÉN szerint bántóknak Titulus LXXV. TöRVÉN SZERINT BÁNTÓKNAK ÉRTETNEK AZOK, KIK VALAMI JÓSZÁGOT törvin szerint keresnek, és nem az hatalommal foglalók, avagy hatalmas kézzel járók és valami jószágnak el adója. Az olyan törvin szerint bántók ellen az jószágnak meg vevőjét tartozik meg oltalmazni, nem a hatalmasok ellen. De úgy tartozik meg oltalmazni, hogy ha addig mig tőle az jószágot el veszik, törvén szerint oltalmazni melléje inti. Mert ha melléje nem inti és az vött jószágot el veszti, törvén szerint tehát az el adó meg menekedik az oltalmazásnak terhitől, WERBŐCZY első Decretomának 75. részében. OLTALOMRÓL AVAGY MENEDÉKRŐL való jegyző kérdés Titulus LXXVI. HA VALAKI MÁS EMBERT, VALAMI FALUNAK URASÁGÁBA MEG OLTALMAZNIA avagy meg tartania fel fogaggya és magát az oltalmazására köti és az falutól idővel annak utánna valami föld beli részecske valaki határt járásának általa, avagy más titulussal törvén szerint el vétetik és el szakasztatik, az falunak dereka éppen meg maradván. És kérdetnek, hogy ha az eladó, akki a fogadást fel vötte, tartoznék e a kis föl beli részecskében is meg oltalmazni, avagy nem, felel vin reá, hogy nem tartozik. Mert ő az falut minden hasznával és hozzá tar tozand ókkal akki törvén szerint ahoz való volt, másnak atta, és őtet akkipen fogatta, annak uraságában megtartani és oltalmazni. Az föld beli részecske kedeg, törvén szerint nem ahoz való volt. És ezenképpen az is talántán akki el atta azt, a mennyi a részecske volna, gonosz hittel bírta. És azért más embernek igasságát el nem adhatta, mint hogy el sem atta, ez clausulának [záradéknak] ereivel, az feluhoz törvén szerint nézendőkkel és tartozandókkal et c. [és így tovább]. Hanem ha magát úgy kötötte volna, hogy az ő határinak folyásival és barázdáival és azokban, akikkel ő bírta, meg tartaná, mert illyen módon az el vesztett földért az vevő embernek az el adó ember hasonlatos egyenlő földet tartozik adnia, WERBŐCZY első Decretomának hetven hatodik részében. HOGY AZ JÓSZÁGNAK EL AJÁNDÉKOZÓI és el adói azok ellen, kik az jószágot bírják, ő magok által nem perelhetnek Titulus LXXVI I. DE MAGA EZ EGY DOLGOT ÍGY KELL MEG ÉRTENI, HOGY AZ FELŐL meg mondott menedék mindenkoron az külső és idegen törvinkedőkre és törvén szerint való bántókra és fel peresekre vétetik, és nem az jószágnak el ajándékozóira, avagy el adóira, mint hogy némellyeket láttam jószágokat másnak adván és ajándékozván az jószágnak urai és bírói ellen, ő magok által pert indéjtottak, mint ha azokat az jószágnak uraságába, kit el attanak, meg nem tarthatnák és oltalmazhatnák. És ez által az jószágot viszontag ismét magoknak akarván tulajdonéjtania, kit soha nem kell rá hadnia. Az az rövideden, hogy a kik jószágokat ő magok el attak másnak, hátra nem vehetik, WERBŐCZY első Decretomának hetven hetedik részében. MI LEGYEN AZ PRAESCRIPCIÓ, az az idő múlás, és hány esztendőknek forgásában külömb külömb képpen fogassék be Titulus LXXVIII. IDŐ MÚLÁS MONDATIK VALAMELY JÓSZÁGNAK TÖRVIN SZERINT VALÓ meg tartásának vagy meg keresésének törvintől szerzetett határnak idő szerint való be tellyesedése. Mely idő múlás Király jószágában kit el attak, vagy el foglaltak, vagy akar mi képpen el idegenedett, száz esztendeig telik be. Egyház jószágába negyvenig. Nemessek jószágában harminc kettőig. Szabad várasi polgárokéban tizen két esztendeig. Falu helyen kedeg esztendő s egy nap. Hatalomban kedeg harminc két esztendeig. Egy nemzetből való és osztozó atyafiak között jószág felől, jegy ruha felől és leán negyed felől (hatalomtól el válna) soha idő múlás nem lészen, de sem határ igazgatásban, sem szálogos jószágban mint ide alá jobban meg mongyuk, WERBŐCZY első Decretomának hetven nyolcadik részében.
