Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)
nak általa végezzen, és hogy egy hónapnak előtte ez féle gyűlést az uraknak meg jelenese, LÁSZLÓ Király másod Decretomának húszon negyedik részében. Továbbá hogy ez féle gyűlésre ne az vármegyékből válogasson, hanem minden egyházi fejedelmeket, százlós urakat, nemesseket, és fő népeket rá hivasson. És ezeknek tanácsokból, az ország hasznáról végezzen, LÁSZLÓ Király másod Decretomának húszon ötödik részében. Továbbá, hogy egy más után négy esztendeig minden Szent György napban gyűlést tegyen, az után harmad, harmad esztendőben és tizen ötöd napig tarcson, és hogy az egyházi fejedelmek és százlós urak első napjára tartozzanak jelen lenni, és tizen ötöd napig ott lenni, két száz gira alatt. Az egyéb alább való és fél részen való nemessek száz gira alatt, tiszt tartóktól és egyebektől el válva, kik vég várakat tártnak, és ez ország kívül követsigben foglalatosok, betegektől, vakoktól, sántáktól és igen szegényektől el válva és kik ez ország kívül szarándokságban vadnak, az osztatlan atyafiak közzül és az kiknek több fiai vadnak, eggyik, az osztottak kedeg mindenik jelen legyen, az egy helyek tizen bocsássanak eggyet, ha kedeg az espán vagy gond viselője pinzzel vagy ajándokkal illetvén valamellyet hon hadna, száz girán maraggyon, LÁSZLÓ Király harmadik Dercetomának első részében. Továbbá ez ország kívül szarándokságban vagy tanoságnak helyin valóknak csak egy oktáván és rövid törvényen használhasson az haladék, ne többen, LÁSZLÓ Király negyedik Decretomának első részében. PÁPÁTÓL KIK PANASZ HOZÓK hogy meg fogattassanak Pápától panasz hozók meg fogattassanak és az Csonka toromba vettessenek meg büntetni, kik Rómából panaszt hoznak. Az kik kedeg római széktől való menedék levélnek örülvin törvinben nem vonathatnak, azok ellen szabadon hozzák az conquestust, az az panaszt, de ez országból azért az ereivel külömben ki ne vonhassák az peresseket, hanem csak apellacio által, LÁSZLÓ Király harmad Decretomának hatvan harmadik részében. PARASZT TÖRVINRŐL Paraszt törvinben senki ne kételenéjtessék egyházi személynek általa átok alatt ő előtte meg felelni, mert ha rá kételenéjti, az átkozottnak díján maraggyon, ha kedeg valaki tudatlanságából vagy vétekből meg felelend, semmi ereje ne legyen, LÁSZLÓ Király harmad decretomának hatvan eggyedik részében. Hogy az vikáriusok [helyettesek, helytartók] magyarok legyenek, és hogy az prókátorok, az törvin tételkor az törvinböl ki mennyének, LÁSZLÓ Király negyedik decretomának harminc egyedik részében, az többit lásd senki ne idéztessék. PARASZT NEMBŐL ki támadott Paraszt nemből támadott senki pispeksigre ne vétessik LÁSZLÓ Király hatod Deere, tizen eggyedik részébe. PARASZTI SZEMÉLYEKNEK terhekről Paraszt személyek egyházi személyek ellen nagyob terhén nem maradnak, mint az egyházi szemilyek paraszt szemily ellen, LÁSZLÓ Király Deere, hetven negyedik részébe. IDEGEN ORSZÁG BELI PINZEK ez országba be ne hozassanak Pénzek idegen ország béliek ez országba be ne hozassanak, hanem csak az határra, LÁSZLÓ Király első Decretomának harminc eggyedik részében. KÁPTOLOMBA AVAGY KONVENTBE ki pinzt, egyenetlensig miá kit letesznek A.Z féle pinznek, kit igyenetlensigirt káptalanba vagy konventben le tesznek, az káptalan vagy konvent tizedit, kilencedit veheti az számára, ki okot adott az letételnek. De egyébből, mely fizetés ő előttök leszen, semmit nem vehetnek, LÁSZLÓ Király első Decretomának kilencven harmadik részébe.
