Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)
AZ NEMESEK HOGY tizedet ne fizessenek ^Temessek tizedek ne fizessenek az ő tulajdon földekből, LÁSZLÓ Király első Decretomának negyven kilencedik, és negyed Decretomának húszon nyolcadik részében. NEMESEKNEK ESKŰVISSEKRŐL ^Níemessek akár minemű rendből valók legyenek, ő magoknak kell meg eskünniek, nem tisztartójuknak, ha miből hitet ítílnek nekiek, mert ha erről privilégiomok volna es, sem használ semmit nekiek, ha kedeg valamely jobbágynak el vitelében az nemes ott nem volt, az tiszttartó hitit is el veszik, LÁSZLÓ Király hatod Decretomának tizen harmad részében. AZ MELY KAP IT ÁN AZ NÉPET hamissan veszi fel l^íépet ha mely kapitán hamissan veszi fel hűtlenségen kárhoztatik, LÁSZLÓ Király harmad Decretomának tizen kilenc részében. IDEGEN NEMZETEK SOLDOSNAK ez országba be hozásáról ^íépet, idegen nemzetet, fosztót, soldost, ez országnak belső állapottyának meg háboréjtássára hűtlensíg alatt senki ne merjen hozni, LÁSZLÓ Király második Decretomának negyedik részébe. OCTAv AKNÁK SZOLGÁLT AT AS SÍRÓ L Octáváknak szolgáltatási külömb külömb módon írattanak, LÁSZLÓ Király első Decretomának negyven és negyven egy, másod Decretomának nyolcadik részében. De nyílvában meg magyaráztatnak harmadik Decretomának második részében, az kinek vagyon és abban meg láttya. Hogy minden esztendőben két nagy octáva szolgáltassék, Szent Györgyé, Szent Mihályé, és azonképpen két brevis, kit rövid törvinnek neveznek, víz keszetté és szent Jakabé. Az octavának szolgáltatása kezdessék huszad napon, az ő idnepe után, és tarcson negyven napig, kinek utánna ha az törvin szolgáltatik és akár fel perben, akár fel vétlenben semmi ereje ne legyen. Az brevisnek kedig első napja huszad nap az idnep után, de csak huszad napig tart, az idnepeket oda nem számlálván, kiken törvin nem lehet. Legyen az hivatal kedeg az brevisre, és ollyan módon, mint az nagy octáván, mely octáván mind nagyon, mind röviden az iudex ordinariusok [rendes bírák] nélkül az egyházi fejedelmek közzül kettő, a paraszt úrak közzül is kettő, ez országnak négy részéről fő és nemessek tizenhat választassák, úgy, hogy ez egész octáván mind tizen haton ott legyenek. Az brevisen szerrel járván csak nyolca legyen. Az tizenhat emberek bibitől ez ország. Az négy fő úrnak kedeg Király visellye gongyát, LÁSZLÓ Király harmad Decretomának 2. részébe. Ezt is írá LÁSZLÓ Király első Decretomának negyedik részében, hogy az iudex ordinariusok [rendes bírók] közül kettő és kettőnek vice gerense [helyettese] az törvényben mindenkor tartozik benn lenni, azok helyett kedeg, kik ott nem lehetnének, Király az prelátusok és bárók közül válasszon. De két iudex ordinariusok nélkül octáva ne szolgáltassék. Továbbá LÁSZLÓ Király negyed Decretomának másod részében ezt írják, hogy az két brevis [rövid] ez után ne legyen, hanem ez törvin minden hatalomról, akár ki miellye és miképpen, de az után mindenkor az hivatalnak utánna harminc kettőd napon az országnak törvényének szokása szerint mindjárt itilet legyen. Erről többet is szól ezen negyed Decretomnak kilencedik és tizedik részében. De törvin tanoló ifjaknak nem esmérem, hogy nagy hasznot hozna. OROZOTT MARHÁNAK NYOMÁNAK követisiről Orozott marhának nyomát követők az falunak meg izennyék, hogy az oktalan állatokkal az nyomot el ne vesztessik és az motozóknak, az az, az kereskedőknek meg engettetik, hogy minden házat meg keressenek, ha kedig megtiltják, hát az tiltókat törvénnyel próbállyák meg, és ha bűnösök lesznek, el vesznek mint orrok. Ha kedig bűntelenek, az tilalomért ötven öt pensât fizessenek, ha kedeg az espán háborgatná mégis, az is azon képpen ugyan annyi pensât, az az annyi negyven pinzt fizessen, SZENT LÁSZLÓ Király másod Decretomának negyedik részében. ORSZÁG GYÜLÉSSÉRŐL O rszág gyűléssé az mely napra tétetik, negyed napnál tovább senki ne tartassék, hanem Király ő felsége az jelen valókkal az ország szükségéről végezzen, és az kik jelen nincsenek, erejében haggyák, LÁSZLÓ Király első Decretomának száz és öt részében. Továbbá hogy ő felsige először az egyházi fejedelmeknek és százlós uraknak és az ő tanácsinak meg jelenese az ország szükségit, vélek róla vigezzen, ha miben külömböznek, az ő felsige ajtó tartója eggyenkint őket rá kérgye, és ő felsige szók-
