Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)
Sentencia örök levéltől, kiben ellene mondás nem leszen, vétessék az levél vaksága, az ölésnek mennyije és száma szerint e módon, mint ide alá következik egy, avagy kettő, három, négy ölístől mindenestül fogva száz tíz. Ahol kedeg négynek felette leszen, tízig minden ölistöl harminc három három pinz. Tíznek felette húszig minden ölistől húszon négy pinz, ha penig húsznak felette leszen, százig minden ölistől tizen két pinz, ha penig száznál több leszen, akár mennyié legyen, minden örlöstől nyolc-nyolc pinz. Határ járt levéltől, kiben ellene mondás és hivatal nem leszen, húszon négy pinz. Határ járt levelekben, csak simplex [egyszerű] az az egy köz jegyzís leszen, vagy Királ emberivel, Király udvarából bocsáttakkal való jegyzís leszen vagy a földön törvénnek móggya szerint, hittel való avagy két fél meg igyenesülvén, vagy határ emelés lészen, az levél váltcság négy száz pinz. Ahol kedeg az két fél meg nem igyenesedvin az peressínek hátra bocsáttatik, Király udvarába az illyen levélnek váltcsága száz pénz, LÁSZLÓ Király első Decretomának kilencven kettődik részében. Jószág járásról való látott levélről egy forint, Szentenciába esett embernek jószágának el foglalásáról és törvén szerint rá bocsátásból, marhájának el vételéről, az el vött marhából a régi szokás szerint az káptalannak tizede vagyon, az levéltől kedeg száz pinze. Törvin hagyásából való jószágnak meg becsülésének levelétől száz pinz. Menedék levéltől, kiben az vele meg esküiteknek neve meg vagyon, száz pinzt. Káptalannak és konventnek, kit valami exekúcióra visznek, míg az útban lesznek, minden napra tizen két pinzt, és mind famíliájával, az az háza népével el kell vinni, és haza hozni, akár az önnön lován legyen, akár az peres lován, LÁSZLÓ Király első Decretomának kilencven harmadik részébe. Király udvarában, Király Dejákjának egy haladék levéltől tizen két pinzt. Judiciális, avagy bírság levéltől tizen két pinzt. Másod hivatal levéltől húszon nigy pinzt. Egy köz kereső levéltől tizenkét pinzt. Harmad hivataltól száz pinzt. Hit levéltől, harmad avagy hatod magával, kiben meg kell eskenni, húszon nigy pinzt. Az ki kedeg tizen kettőd, vagy húszon ötöd magával eskeszik, az levéltől kell adni száz pinzt. Köz tudomántól száz pinzt. Fejére esküvő levéltől két száz pinzt. Első ok levél be vetístől húszon nigy pénzt. Másod és harmad ok levéltől, kit terhével vészen fel, azon képpen húszon nigy pinzt. Haladék levéltől, kiben három girával felel meg, húszon nigy pinzt. Nyitva való haladék levéltől húszon nigy pinzt. Köz vallás levéltől húszon nigy pinzt. Egyéb köz levelektől, tudni illik mint tilalom levéltől és ahoz hasonlótol húszon nigy pinzt. Szemtől szembe való tilalomtól száz pinzt. Hatalomról való szentencia levéltől az pecsét tartónak tíz forint, az meg írónak két forint. Egy köz iktató és meg járó levéltől húszon nigy pinz kell. Itilt levéltől jószágnak, vagy egyéb marhának hátra nyeréséről, az jószágnak avagy az marhának mennyisége szerint meg igyenesülvén a peres, az ítílő mesternél legyen az fizetés. Az kancellárián a levél vakságáról az régi szokás meg tartassék, Király adományáról vagy konfirmálássáról [megerősítéséről]. Azonképpen az jószágnak mennyességit meg becsülvén és azon képpen az régi mód szerint legyen az igyenesülés és az fizetés, LÁSZLÓ Király első Decretomának 96. részében. Effellyül meg írt artikulust, tudni illik mint az első Decretonnak kilencven kettődik, az káptolon és az konvent minden ponktyában és részeiben pecsétinek el vesztése alatt tartozik meg tartani, LÁSZLÓ Király második Decretomának húszon kettődik részében. JLvevelek, kik így kelnek ki Király közéből, erőtlenek legyenek és sohol meg ne tartassanak, sem kedeg valaki, valamely jószágot Királytól kért, Király nevével el ne foglaltassa, sem kedeg a pert, ki ebből támad az először törvényben Király nevivel ne igazgassa, hanem az ő tulajdon nevivel. De még prókátor levelét is ez féle pernek igazgatására Királytól ne vehessen, vagy ne nyerhessen, LÁSZLÓ Király első Decretonának ötven nyolc részébe. 1—nevelek, kiknek általa várak, kastélyok és egyéb erőssígek ez ország íregyinek, az az ellenséginek szálaglattak, avagy hadattak, erőtlenek legyenek, hanem ha a fel peres bizonyos tanúságot hozna, az méltatlan, és belőle hamis kiűzésről LÁSZLÓ Király negyedik Decretomának tizen hatodik részéből. KIRÁLY ADOMÁNYÁRÓL AZ FÉLE LEVELEKNEK erötlenségiről, kiknek általa várak, kastélyok és egyéb erössigek ez ország irigyinek és ellenségeknek szálaglattak
