Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)

EXECUCIÓRA VALÓ KI küldésnek móggyáról A z execucióra [végrehajtásra] való ki küldésnek móggyát MÁTYÁS Király nagyobbik Decretomának tizen kettedik részében azon képpen magyarázza meg, az mint ide elő SIGMOND Király nagyobbik Decretomának tizedik részébe irván vagyon. AZ MELY PEREK SZENT széket illetnek Perek kik szent széket illetnek, meg magyaráztatnak ez MÁTYÁS Király Decretomában, kit Artikulusnak hínak, tizen ötödik részébe, az mint KÁLMÁN Király Decretomának negyven harmadik, negyven negyedik, negyven ötödik, és negyven hatodik, SZILÁGYI MIHÁLY Decretomának nyolcadik részébe. EZEK KEDEG AZOK, kik ím előszámláltatnak Egyházi szentségekhez való dolgok, és azoknak fogyatkozásáról valók. Hitnek és eretneksígnek, vagy azokról való dolgoknak kétsíge. Testamentomnak dolgai, és ahoz való dolgok. Házasságnak dolgai, és ahoz valók, jelesben jegy ruhának és parafernomnak, az az attyától hozott marhának, meny egszőnek ajándoki, és leán negyed, hogy ha örökséget nem keres. Dézmáló jószágoknak és személyeknek dolgai és ahoz valók. Usoráknak perei. Özvegyeknek és meg nyomorult szemílyeknek perei, hogy ha nem örökségnek és majorságnak meg nyeréseírt perelnek. Hit szegísnek és minden hamis hitnek dolgai, és minden dolgok, kiknek vége bűnnek meg feddésére vagyon és megyén. Minden perek, kikben valaki embertül való, vagy egyházi szerzéstől való átoknak szentenciáiban [büntetéseiben] esik, tudni illik mint pap verésben és e féle hasonlatos dolgokban. Ezeknek kívüle, ha valamely egyházi személy ítélend, vagy ha kérik, és király székire nem bocsáthattya, tisztit el veszti. AZ MELY SZOLGÁK, TISZT ÁRTÓK idejeket ki nem töltik és más úrhoz mennek Szolgák, tisztartók idejeket ki nem töltvén, ha más úrhoz mennek, és azt az új urat, ha az első ura meg löli, azonnal el kell búcsúztatni, mert az szolgának az az ura, az ki el nem akarna bocsátni semmiképpen, kéccer való dián marad, és az meg bántott fél első octávára hía, kinek azonnal igasság szolgáltassák, MÁTYÁS Király első Decretomának 37. részébe. NAGY HATALOMRÓL Hatalom, kit nagy hatalomnak híjnak, nemes házra és udvarra menés, igaz ok nélkül, nemességnek meg fogása, igaz ok nélkül meg verése, meg sebhetése, meg ölése, és foglalás, ezekben ha az fel peres köz tudománt hoz, hát az ő dolgának nagyobb bizonyságáért, ha az két fél akarja, köz tudománra bocsáttyák, ha kedeg az al peres nem akarja, hát az fel peres csak fejére eskeszik, ha az al peres azon vármegyébe lakik, mindenkor, ahol az hatalom lött, ha kedig más vármegyébe lakik, az ő köz tudománya szerint magát hitivei meg menti, és jobbágy felől törvént szolgáltat, MÁTYÁS Király nagyobbik Decretomának 18. részébe. VÁMNAK MEG VÉTELÉRŐL Vámot ugyan azon faluban, egy helnél többen ne vehessenek, MÁTYÁS Király Artikulussának 14. részébe. Ugyan ottan vagyon írván, hogy vámosok az falu határán kívül, a mely faluban az vám vagyon, az vámnak meg nem fizetésseírt senkit, senkit meg ne hántassanak. LÁSZLÓ KIRÁLY DECRETOMÁBÓL SZEDETT ARTIKULUSSOK KÖVETKEZNEK ADÓSSÁGNAK TÖRVÉNYÉNEK móggyáról .Adósságnak törvényének móggya az, hogy valaki mi képpen kötötte magát, törvén szerint való hivatalnak utánna, az fel peres első octavan törvént és igasságot vegyen, LÁSZLÓ Király első Decretomának harminc nyolcadik részében. AKÓT AZ KILENCEDÉRT hogy senki ne vegyen Akót az kilencedért senki ne vegyen, de az mit az föld teremt, kit meg szoktak dézmálni, annak kilenced részit el vegye, az kilencednek el veztése alatt Királynak kilencedellyenek, mint meg vagyon LÁSZLÓ Király első Decretomának negyven hetedik részében, ezt írták LÁSZLÓ Király második Decretomának húszon hatodik részébe.