Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)

HOGY SENKI ÁL UTAKAT az vámnak kárára ne szerezzen r A.1 utakat senki az vámnak kárára ne szerezzen, és az ál utak más ember földén ne eresztessenek, hanem az önnön tulajdon földén, és azon határban, ahol az vám szokott vétetni. A kárról kedig, mely az hídnak, vagy hajónak gonoszul tartássából történik, elég tétel legyen, ezek penig mindenek a vámnak el vesztéssé alatt erossen megtartassanak, LÁSZLÓ Király első Decretomának nyolcvan ötödik, harmadik Decretomának harminc hatodik, negyedik Decretomának harminc kilencedik részében. ARANY ÉS EZÜST POGÁCSÁKNAK ki viteléről A.rany és az ezüst pogácsa ez országból el vesztésének alatta ki ne vitessék, LÁSZLÓ Király első Decretomának harminc kettedik részében. AR ANNAK, EZÜSTNEK ÉS minden ércnek szabad míveltetésséről Aranyat, ezüstöt és minden ércet minden úr az ő földén szabadon míveltessen mindenütt. De az usura Királynak mint szokott, meg adassék és a régi aknák az ő privilégiomok szerint míveltessenek. Az kik kedeg ez féle fizetéstől szabadossok, minden bántás nélkül míveltessenek, LÁSZLÓ Király első Decretomának harmincadik részébe. BAJVIVÁSRÓL Baj vívás nem engettetik, hanem csak igen hamályos, avagy titok dologban, holott minden bizonság meg fogyatkoznék, mint ha csak ketten volnának egy úton senki nem látna, egyik meg fosztaná a másikat, vagy egyik az másiknak valami bizonyság nélkül valamit adna kölcsön, vagy kedeg titkon mondana fülébe és egyéb kippen sem az fosztást, sem az kölcsönt, sem az titkot meg nem bizonyéjthatná. Tehát Király vitézlő udvarába, de nem az törvínszékben, az baj vívást meg ítílik, LÁSZLÓ Király első Decretomának 37. részében. BARMOKNAK SOKADALOMRA való szabad hajtássáról Barmok sokadalmokra szabadon hajtassanak, harmincadot attól ne vegyenek, kit életekre vesznek. Az vevők kedig el vesztése alatt ez országból ki ne merjék hajtani, LÁSZLÓ Király második Decretomának húszon hetedik, harmadik Decretomának húszon kilencedik és harminc egyedik, negyedik Decretomának húszon negyedik, és ötödik Decretomának húszon nyolcadik részébe. AZ SZOMSZÉDOK AZ SZÁLOGOS jószághoz mint juthatnak K öz böcsivel az szomszédok az szálogos jószágot hozzájok nem válthatják, hanem ugyan az derék pénzt kell le tenniek, a kibe szálogba vagyon, mert semmi közük nincs az öröksíghez, ugyan ott. AZ BÍRSÁGNAK KI SZEDÉSÉRŐL Bírságot az per el végeztetvén szedhetik ki, nem az előtt, de először az peres félnek kell igazat tenni, az után az bírák is az ő részeket meg vöhetik, LÁSZLÓ Király az első Decretomának hatvan harmadik részébe. De minden vármegyében a meg tartássok, hogy először a peres fél ellen törvény szerint való idézessek és azoknak napjai be tellyesedvén és a fel peres bírságokra rakván, annak utánna akár jöjjön be az idézett, akár ne jöjjön, mind azon által az espán, vice espán, és az szolga bíró a perben, ki előtte forog, és az ő székit illeti, a fel peresnek az al peres felől törvént végezzen, és igazat tegyen, és annak utánna, nem az előtt, a bírságnak két részét magának, harmad részét a fel peresnek meg veheti, LÁSZLÓ Király második Decretomának tizen kettődik részébe. ORSZÁG BELI RENDELT birokról, kik diákul iudex or dinar iusoknak hivattatnak Bírák, kiket iudex ordinariusoknak mondunk, az az, ez országtól el rendelt bíráknak, nádor espán, iudex curiae, secretarius, locumtenens, cancellarius, ezeket nem szükség magyarázni, mert a ki udvarnál forog, mindenben esméri, és ezeknek hely tartói, ezért mondatnak iudex ordinariusoknak, mert mindenkor, minden dolgot meg ítílhetnek, és csak ő magok és az ő vice gerensek [képviselőik] mehetnek be az törvin székbe, és egyebeket bizonságért, vagy egyéb dologért vélek be vihetnek, de tárnok mester, hopmester, és dalmáciai, horvát országi, tót országi bán, és erdélyi vajda, és az ő ítílő mesterek,