Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)
és az ítíletben meg tartatni szokott. Ha kedeg osztatlanok lesznek, tehát ez féle engedelem és az szabadságnak kiváltképpen való volta azokval nem oltalmaztathatik. Mert az káptalanok, avagy konventek az ő elejéknek privilégiuminak örülnek, és tökéletes időt, az az húszon négy egész esztendőt mindenkoron elő mutatják, kiknek ez haladéknak szabadsága nem illik meg tartatni. Mert éktelen dolognak teccik az, hogy minden apátúrnak, avagy prépostnak, lectornak, custosnak, cantornak és cananoknak választása után, hogy az rígtől fogva kezdetett per egész esztendőnek be forgásáiglan mindenkoron függőben hagyattatnék és vége szakadatlanul egy néhány esztendeiglen függene az ő végezésében is meg csalatkoznék, WERBŐCZY másod Decretomának ötven részében. HOGY AZ PRELÁTUSSOK az ö elöltök való fejedelemnek vétkeirt nem kárhoztathatnak Titulus LI. TOVÁBBÁ HA VALAMELY PRELÁTUSNAK AVAGY APÁTURNAK VAGY PRÉPOSTNAK jószágából valami hatalmok avagy valami gonosságok cselekettettek volna, és az illyen prelátus, avagy apátúr, avagy prépost az míglen élt, az dolognak okáért Király udvarába nem hivattatott, avagy más módon valamikíppen perben nem vonyatott, tehát az ő halála után az ő utánna való successora [leszármazottja] ez féle hatalomnak okáért a mennyibe az ő szemílye nem kárhoztathatik, de csak az egyháznak jobbágyi és szolgái felől, a kik az gonoszt míeltek, az fel peresnek törvint kell tenni. Mert az egyháznak jószágát az prelatusok, avagy apáturok, vagy prépostok közzül senki, és egyéb egyházi szemílyek is az ő vétkekírt el nem veszthetik, és nem idegenéjthetik az egyháztól. De ha valamellyik azok közzül feje válcsága szerint való sentencián [ítéleten] marad, tehát csak az diáról és az kér tételről tartozik eleget tenni, és az ő successora [leszármazottja], ki nem öröksíg szerint való igassággal, hanem választásnak útával ment bele, az ő előtte való fejedelemnek feje vakságáért (mivel hogy nem hivattatott volt) nem tartozik semmit fizetni, és annak terhe reá nem száll. Ha kedeg jószág foglalása felől való dologból per támadand, mert talántán az el foglalt jószágot az egyház bírja, még akár mely prelátus, avagy apátúr, avagy kedeg prépost holta után is annak successora [utódja] mindenkor hivattathatik, és kárhoztathatik. Ugyan ezen kell érteni azokról is, kik helyek el változtatván más egyháznak tisztiben mennek lakni, WERBŐCZY másod Decretomának ötven eggyedik részében. JÓSZÁGNAK KERESÉSÉRŐL való per egyházi széken nem lehet, még ha ígéret vagy testamenton vagyon benne is Titulus LII. HoGY SEMMI PER, KI JÓSZÁG DOLGÁT, AVAGY KERESÉSÉT ILLETI, MÉG ha ígéret, vagy testamentom lött volna az illyen jószág felől is az egyházi szemílyek előtt, avagy azoknak vicéi [helyettesei] előtt, nem lehet, de minden per ez féle, a Király udvarába, az Király rendelt bírái előtt szokott meg kérdeztetni és el végeztetni. Mert valamit valaki ígírjen és testamentomot tegyen, mindenkor ítíletinek meg kell állani, kinek méltóságára és birodalmára az dolog főképpen níz, mellyírt az ígíret és az testamentom ki bocsáttatik. Nyilván vagyon ez kedeg. Mert ez országban csak az Király udvarának bíráinak sentenciáival [ítéletével], itilt leveleivel bírattatnak az jószágok. Vicariusoknak kedeg és egyéb egyházi bíráknak levelei és sentenciái itt ez aránt soha meg nem tartattnak. Mert az esetnek másképpen is az ő főképpen való székit kell követni. Annak okáért a per ki az jószág dolgát illeti, az egyházi bírónak előtte nem foroghat, és nem végeztethetik. Ugyan ezent kell érteni ugyan azon dologról is, ha valamely dologban hit esik, jelesben adósság felől, vagy egyéb dologból, de minek előtte az per el kezdetnék, addig meg hal az, a ki meg eskütt volt, az ollyan dolog vicarius székiben nem foroghat. Mert az hit és annak büntetése szemíl szerint való, mely szemíl meg halván az büntetís mindenkor meg hal az törvinben. De ha valamit fogadott a hitben, vagy adósságot, vagy egyéb dolgot azt az meg holt ember maradékitól, paraszt bíró előtt, az az secular előtt, meg keresheti, WERBŐCZY másod Decretomának ötven kettődik részében. KÁPTOLON TISZTTARTÓJA avagy decánnya az káptolon jobbágyi közt lévén, mit használ Titulus LUI. Az KÁPTOLON, AVAGY KOMVENTEK AZ Ő FALUJUKBAN SZOKTANAK tiszttartókot és őrzőköt avagy bírókat (kik az ő jobbágyok közt idő szerint való birodalmat gyakorolják) tartania, kiknek törvényeknek az mi törvént tétetnek, olyan erejek vagyon, mint ha szemíl szerint az káptalon, avagy az konvent által tétetett volna. De az dékán az ő tisztinek kívüle prókátor levél nélkül az egész káptalan nevében nem perelhet, WERBŐCZY másod Decretomának ötven harmadik részében.
