Barsi János (szerk.): Magyarország történeti helységnévtára. Zemplén megye 1773-1808, 2. (Budapest - Miskolc, 1998)
Jegyzetek
527. A szőlőhegy Mezőzomborhoz való besorolása a "p" forrás alapján történt. Az első katonai felvétel (XXIII 12) nem ábrázolja, blokkba sorolva az anyaegyháztól mért távolsága alapján. 528. Az "r" forrás hiányzik. 529. Az "I" forrás faluként hozza. A "g" forrás híveinek számát a következőképpen adja meg: "2 ház". Az "r" forrás a következőképpen adja meg a hívek számát: "A reformátusok sokkal többen vágynak minden más vallásúaknál". Az olaszliszkai plébános neve Németh István, és a plébániai telket birtokolja (Id. "B" forrás). A szepesi püspök ezidőben gr Révay János (Id. "B" forrás). 530. Az "r" forrás a következőképpen adja meg a hívek számát: "1 pr., 1 tan., 380 réf., 65 gk., 47 rk., 7 lut., azaz 501 fő". 531. Az "V" forrás a következőképpen adja meg a református hívek számát: "Többnyire mind reformátusok". A sárospataki uradalomhoz tartozott (Id. "B" forrás). Ma Sárospatak része. 1895: Bodroghalász, 1950:Bodroghalász + Sárospatak = Sárospatak. 532. A két malom az anyaegyháztól mért távolsság és a térképi ábrázolás alapján került Petrahóhoz. A "P" forrás azt is közli, hogy a malomban görög katolikusok is laktak. 533. A predium Petrahóhoz való besorolása az alaptérkép alapján történt. Járási besorolása a "t" forrás hiányában Petrahó alapján történt. A "V" forrás faluként hozza. Ma Sárospatak része. 1904:Újpatak néven önálló falu, 1907-1913:Újpatak + Sárospatak = Sárospatak. 534. A Kamara regéci uradalmának része (Id. "B" forrás). Az első katonai térképfelvétel XXIII 13. szelvénye Rátka területén két malmot tüntet fel. 535. Az Almásyak szerencsi uradalmának része (Id. "B" forrás). 1873:Hídvég, 1904:Sajóhídvég. 536. Az Almásyak szerencsi uradalmának része (Id. "B" forrás). Ma Kesznyéten. 1873:Sajókesznyéten, 1904:Kesznyéten. 537. Az "r" forrás Zempléni egyházmegyéhez tartozó árva eklézsiának hozza, melynek református hívei Vámosújfaluba járnak isteni tiszteletre, és a következőképpen adja meg a hívek számát: "18 pár ember réf., 5 ház rk. és gk.". Az "R" forrás szórvány egyháznak írja le. Ma Sárazsadány. 1949:Sára + Bodrogzsadány = Sárazsadány. 538. Az "R" forrás a következőképpen adja meg a hívek számát: "Minden más vallásúaknál többen". A sárosnagypataki plébános neve Györki István, és a plébániai telket bírja (Id. "B" forrás). A Kamara kettő "szabad szekér" és ház kivételével minden egyebet birtokolt (Id. "B" forrás). Bossányi: Szőlőket bír (Id. "B" forrás). Ma Sárospatak. 1907-1913:Sárospatak + Újfalu = Sárospatak, 1950:Sárospatak + Bodroghalász = Sárospatak, 1954:Sárospatakból Györgytarló mint önálló község kivált, 1965:Sárospatak + Végardó = Sárospatak. 539. A malom Sárospatakhoz való besorolása a "p" forrás alapján történt. A "P" forrás közli, hogy a malomban voltak görög katolikus hívek is. 540. A malom Sárospatakhoz való besorolása a "p" forrás alapján történt. A "P" forrás közli, hogy a malomban voltak református hívek is. 541. A sárosnagypataki görög katolikus plébános neve Gaátos János, aki a plébániai telket plusz 50 forint kamarai földváltságot bírt (Id. "B" forrás.) Az első katonai térképfelvétel XXIV 12. szelvényén Sároskispataktól D-re z.o. jel látható. 542. A prédiumot a "V" forrás "Petrahó határjához tartozik" megjegyzéssel ismerteti. A sárosnagypataki plébános neve Györki István, és a plébániai telket birtokolja (Id. "B" forrás). A "p" forrás nem közli a hívek számát. 543. Az "r" forrás a következőképpen adja meg a hívek számát: "1 tan., 1 pr., 577 ref. = 579 fő". A Kamara tiszatokaji uradalmának része (Id. "B" forrás). Ma Taktaszada. 1904:Taktaszada. 544. A "p" és a "p(gk) H források faluként hozzák. Az V forrás a következőképpen adja meg a hívek számát: "Akar a R. Catholikusoknál, akar oroszoknál többen vágynak a Ref.-ok. 1 tan., 1 praeceptor, 1 director, 659 réf.". Az Almásyak szerencsi uradalmának része (Id. "B" forrás). 1950:Szerencs + Bekecs = Szerencs, 1957:Bekecs újra önálló. 545. A malom Szerencshez való besorolása a "P" forrás alapján történt. 546. A predium Legyesbényéhez tartozását az "L" forrás is említi. Járási besorolása a "t" forrás hiányában Legyesbénye alapján történt. 547. A vámház Szerencshez való besorolása a "p" forrás alapján történt, a rendelkezésre álló források alapján lokalizálása nem volt lehetséges. 548. A szőlősvégardói plébános neve Kiss Mihály, és a plébániai telket bírja (Id. "B" forrás). A sárospataki uradalomhoz tartozott (Id. "B" forrás). Ma Sárospatak része. 1873:Végardó, 1965: Végardó + Sárospatak = Sárospatak. 549. Kazinczy: Szőlőket bír (Id. "B" forrás). Klobusiczky: Szőlőket bír (Id. "B" forrás). Révay Mária: Szabad telket bír szabad szőlővel (Id. "B" forrás). A "P" forrás közli az anyaegyház területén
