Barsi János (szerk.): Magyarország történeti helységnévtára. Zemplén megye 1773-1808, 2. (Budapest - Miskolc, 1998)

Jegyzetek

ideiglenes szőlőmunkán dolgozó katolikus hívek becsült számát: az adat mind a táblázatban (5. 9. és 10. hasáb), mind a katolikus mutatóban közlésre került. 550. A csárda Tállyához való besorolása az "L" forrás alapján történt. 551. A malom Tállyához való besorolása a "p" forrás és térkép alapján történt. 552. A csárda (Vaskad) Tállyához való besorolása az "p" forrás alapján történt. 553. Az "r" forrás a következőképpen adja meg a hívek számát: "A ref.-ok többen vannak a Cathol.nál". A tarcali plébános Gregor Imre, aki a plébániai telket, a kocsmáitatást, amit 100 forinton bérbe adott, és naturáliákat (15 köböl zab) birtokol (Id. "B" forrás). Klobusiczky: Szőlőt birtokol (Id. "B" forrás). 554. A "p(gk)" forrás faluként hozza. A "g" forrás híveinek számát a következőképpen adja meg: "33 ház, 2 pópa". Az "r" forrás a következőképpen adja meg az egyház tisztviselőinek számát: "1 pr., 1 tan., 1 director, 1 cantor". A tiszatokaji görög katolikus plébános a Tiszatokaj területén található plébániai telket birtokolja (Id. "B" forrás). Klobusiczky: Szőlőket bír (Id. "B" forrás). A "P" forrás közli az anyaegyház területén ideiglenes szőlőmunkán dolgozó katolikus hívek becsült számát: az adat mind a táblázatban (5. 9. és 10. hasáb), mind a katolikus mutatóban közlésre került. 555. Tokaj határába az alaptérkép alapján soroltuk. Járási besorolása a Y forrás hiányában Tokaj alapján történt. 556. A vámháznál a „P" megjegyzi, hogy a rakamazi próchiához (Szabolcs megye) tartozott, a materhez tartozó lelkek összeadásánál azonban figyelembe vette az itteni 7 főt is, ezért itt közöljük az adatsort. Az első katonai térképfelvétel XXIII 13. szelvényén látható a híd. 557. Az első katonai térképfelvétel XXIII 14. szelvényén Kistokajtól DNY-ra z.h. és 3 épület jelzi. 558. A kocsma (Kereszt néven) lokalizálása a Magyarország távolsági térképe Bp. 1897. (178. szelvény) alapján történt. Az első katonai térképfelvétel XXIII 13. szelvényén a folyó partján név nélküli w.h. jel van ott, ahol későbbi térképeink a Kereszt kocsmát jelzik. 559. Az "r" forrás a következőképpen adja meg a hívek számát: "igen egyformán a Cathol-al és Oroszokkal, többen a lutheránusoknál". A "P" forrás közli az anyaegyház területén ideiglenes szőlőmunkán dolgozó katolikus hívek becsült számát: az adat mind a táblázatban (5. 9. és 10. hasáb), mind a katolikus mutatóban közlésre került. 560. A prédiumnak, s vele együtt a területén található Kistolcsva nevezetű kocsmának Tolcsvához való besorolása a "B" forrás birtokosai, az 1877-es helységnévtár és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye történeti helységnévtára 1870-1983 című kiadványok alapján történt. A predium lokalizálása a rendelkezésre álló források alapján nem volt lehetséges. 561. Ma Hercegkút. 1873:Trautconfalva, 1904:Hercegkút. 562. Az "r" forrás a következőképpen adja meg a hívek számát: "18 pár ember réf., minden vallásnál többen". Kamara: Egy ház kivételéve mindent birtokol (Id. "B" forrás). 563. Az első katonai térképfelvétel XXV 9. szelvényén folyami átkelőt jelöltek a területén az útnál. Ma Szlovákiához tartozik Oborín néven. 1920:Oborín, 1960:Oborín (Abara) + Kucany (Néspest) = Oborín. 1920-1938:Cs, 1938-1944:Mo, 1944-1992:Cs, 1993:Sk. 564. A predium Abarához való besorolása az "L" forrás alapján történt. Járási besorolása a "t" forrás hiányában Abara alapján történt. A predium lokalizálása a rendelkezésre álló források alapján nem volt lehetséges. 565. Az "r" forrás a Zempléni egyházmegyéhez tartozó Kistárkány filiájának hozza és a következőképpen adja meg a hívek számát: "29 tüzes házi gazda református". A bottyáni plébános neve Kováts Ádám (Id. "B" forrás). A nagytárkányi plébános neve Nagy-Slofárik István (Id. "B" forrás). Gr Dőry húgával egyetemben: legeltetési, faizási és makkoltatási szabadságot bír (Id. "B" forrás). Terebessy József: Erdőhasználat (Id. "B" forrás). Ma Zemplénagárd. 1904:Zemplénagárd. 566. Lokalizálása a Magyarország földrajzinév-tára II. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Bp. Kartográfia K. 1980. F 34 szelvénye szerint történt. 567. Az "r" forrás a Zempléni egyházmegyéhez tartozó Kistárkány filiájának hozza és a következőképpen adja meg a hívek számát: "12 református gazda". Ma Szlovákiához tartozik Cierna néven. 1920:Cerná, 1948:Cierna. 1920-1938:Cs, 1938-1944:Mo, 1944-1992:Cs, 1993:Sk. 568. Az első katonai térképfelvétel XXVI 9. szelvényén az Ágcsemyőtől É-ra látható malommal azonosítható. 569. Vályi Agóc prédiumot Alsóbereckihez tartozónak tudja, alaptérképünkön azonban Sátoraljaújhely területfoltjában szerepel. 570. Az "r" forrás a Zempléni egyházmegyéhez tartozó Kistárkány filiájának hozza, és a következőképpen adja meg a hívek számát: "28 tselédes gazda réf.". Vályi Batska névformát is