Barsi János (szerk.): Magyarország történeti helységnévtára. Zemplén megye 1773-1808, 1. (Budapest - Miskolc, 1998)

Előszó a "Magyarország történeti helységnévtára Zemplén megye (1773-1808) I-II." című kötethez

ELŐSZÓ A "MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI HELYSÉGNÉVTÁRA ZEMPLÉN MEGYE (1773-1808)" CÍMŰ KÖTETHEZ A magyarország történeti helységnévtára sorozat most megjelenő Zemplén megye kötete is a sorozat egészére vonatkozó szerkesztési elveket követi, és az adatközlés forrásbázisa megegyezik az előzőekben ismertetettel. A Zemplén megyére vomatkozó helyi sajátságokat az alábbiakban közöljük. Zemplén vármegye határa, főleg az adattárt követő időkben, sok változáson ment keresztül. A vármegye országhatárral azonos határszakasza csak az első világháború után változott, ám ez nem mondható el a szomszédos vármegyékkel kapcsolatban (Sáros, Abaúj, Ung, Borsod és Szabolcs). Zemplén és Sáros vármegyék között korszakunkban falvakat szelt ketté a közös határ Alsó- vagy Felső-, Zemplén- vagy Sáros- előtaggal jelölve a közigazgatási hovatartozást. Hasonló változásokat találunk Abaúj és Borsod vármegyék vonatkozásában is. Zemplén és Szabolcs vármegyék határát a Tisza alkotta. Ez a határ, amint a Zemplén és Ung vármegyék közt található is, meglehetős stabilitással bírt. Az első világháborút lezáró béke a vármegye nagyobb részét elcsatolta Magyarországtól, s az így életképtelenné vált megyerészt a szintén csonka Abaúj-Torna vármegyével vonták össze, majd a második világháborút követően az újonnan alakult Borsod-Abaúj-Zemplén megye részévé vált. A Zemplén és a többi, már felsorolt vármegyék közötti megyehatár számos falut korszakunkban úgy választott ketté, hogy forrásaink nem egyértelműen rögzítették a közigazgatási kettősséget. Ezekre az esetekre a jegyzetekben hívjuk fel a figyelmet. Összefoglalóan e kérdéskörhöz megjegyezzük: a visszás helyzet megszüntetésére az 1881-ben első ízben végrehajtott területrendezés alkalmával a következő változtatásokat eszközölték. A megyéhez csatolták Abaúj megyéből Aísóregmec, Felsőregmec, Kisbányácska, Kiskázmér, Mátyásháza, Mikóháza, Vily, Biste és Felsőgolop községeket, Sáros megyéből Sandal, Boksa, Bukóc, Sztaskóc, Dricsna és Vladicsa községeket, Ung megyéből Izbugya községet. A megyétől elcsatolták Borsod megyéhez Külsőböcs községet, Sáros megyéhez Tapolybisztra, Tapolyhermány, Fias, Micsák, Kobulnyica, Györgyös, Reménye, Proszács, Mátyáska, Vavrinc és Oroszvolya községeket. Az 1884-es területrendezés alkalmával a megyéhez csatolták Abaúj-Torna megyéből Erdőhorváti, Komlóska és Regéciháromhuta községeket. A közigazgatási változásokat a jegyzetekben közöljük, ezért a helynévmutatóban a mai névformára csak abban az esetben utalunk, ha az eltér a korabeli használattól. Ha a képzett névforma nem egyezik az 1873as és az 1904-es helynévreformban kapott névvel, közöljük a jegyzetekben és a helynévmutatóban is utalunk rá. Á mai Szlovákiához tartozó megyerész helyneveinek szlovák megfelelőit tájékoztatás céljából közöljük a jegyzetekben és a helynévmutatóban az 1977-ben érvényben lévő köz_ igazgatási beosztásnak megfelelően: a szlovák helyesírás pontos visszaadására nem törekedtünk. Kataszteri adatfelvétel (k) A II. József korában készített nagy statisztikai jellegű anyaggyűjtések közül a kataszteri felvétel anyaga Zemplén vármegyére nem maradt fenn.