Barsi János (szerk.): Magyarország történeti helységnévtára. Zemplén megye 1773-1808, 1. (Budapest - Miskolc, 1998)

Előszó a "Magyarország történeti helységnévtára Zemplén megye (1773-1808) I-II." című kötethez

Pfarrtopographie [p p(gk) P] Ennek az iratsorozatnak a keretében maradt fenn a római katolikus és a görög katolikus felekezet híveinek és egyházszervezetének összeí­rása. Mivel a két összeírás helységnevei nem egyeznek meg, a római ka­tolikusokról készített jegyzékben szereplő névalakot "p", a görög katoliku­sokról készített jegyzékben szereplő névalakot, "p(gk)" jelölései láttuk el. A forrás jelzete: MOL Helytartótanácsi Levéltár Acta Regulationis Parochi­arum (C 104) 1-57. kötet. Jelölése az adattárban: "p", illetve "p(gk)" A Pfarrtopographie eredeti összeíró ívein található adatok alkal­manként részletesebbek, mint amit a Pfarrtopographie tartalmaz, azonban ez a forrás csak a római katolikus felekezetről maradt fenn. Az összeíró ívről adatbázisunkba kerülő adatok jelölése "P". A forrás jelzete: MOL A 40. Kamarai Levéltár, Acta regulationem diocesium 14. csomó, 2. fasc. Jelölése az adattárban: "P" Görögkeleti összeírás (g) A kötetben szereplő települések görögkeleti felekezetű lakosságá­nak összeírása az egyházigazgatási beosztás mellett megadja a plébá­niákon és filiákon található hívek házainak számát, amit a táblázatban köz­lünk. A forrás jelzete: I, MOL Helytartótanácsi Levéltár C 76. Departementum religionare Augustanae et Helveticae confessionis. 2, MOL Helytartótanácsi Levéltár C 77. Departementum religionare graeci ritus non unitorum. Jelölése az adattárban: "g" Református összeírások (r R) A kötetben szereplő települések református vallású lakossága egyházigazgatási szempontból a Tiszáninneni Egyházkerültbe tartozott. A reformátusok gyülekezeteiről korszakunkban két összeírást is ismerünk. Az első összeírás 1776-ban keletkezett, s az egyházigazgatási adatokon túl közli a református hívek lélekszámát, amit a táblázat meg­felelő helyén hozunk. Ha a hívek számát a szokásostól eltérően szöveges alakban tünteti fel a forrás, azt a jegyzetekben közöljük. Ezt az összeírást az "r" betűvel jelöltük. A másik összeírás 1799-ben keletkezett, és főleg csak az egyházigazgatási adatokat tartalmazza. A két időpont között a korábban egységes Zempléni református egyházmegye kettévált Alsózempléni és Ung-Felsőzempléni egyházmegyévé, amit az 1799-es összeírás tükröz. Anyagunkban ez utóbbi összeírás egyházígazgatási beosztását vettük alapul. Ha ebből az összeírásból hiányzik a település, az egyházigazgatási beosztást a térképi elhelyezkedés alapján állapítottuk meg. Megemlítendő még, hogy a forrás a gyülekezet létszámáról szöveges alakban esetlegesen közöl adatokat, ezeket a jegyzetekben tüntettük fel. Ezt az összeírást az "R" betűvel jelöltük. A forrás jelzete: Tiszáninneni Református Egyházkerület Levéltára Sáros­patak A. XVI. 5720-5751.: A. 6912. Canonica Visitatio 1776. II. kötet.: A. XVIII . 6426-6427. (vizsgálat kérdő_ pontjai). Jelölése az adattárban: "r" A forrás jelzete: Tiszáninneni Református Egyházkerület Levéltára Sáros­patak A. XXVII. 10365. Nomina ecclesiarum H.C. in Superintendentia Cistibiscini 1799. Jelölése az adattárban: "R"

Next

/
Oldalképek
Tartalom