Barsi János (szerk.): Magyarország történeti helységnévtára. Zemplén megye 1773-1808, 1. (Budapest - Miskolc, 1998)

Bevezetés a "Magyarország történeti helységnévtára" című sorozathoz

1. Sorszám Megyénként 1-gyel kezdődő folyamatos sorszámot kap minden egység: helység, puszta és külterületi lakotthely egyaránt. Erre történik utalás a mutatókban. 2. Név A rovatot végig nagybetűkkel írt névforma nyitja, ami nem más, mint a névváltozatok alapján képzett legteljesebb névalak mai helyesírással leírt formája. Ez szerepel a térképen és az eltérő alakokról erre történik utalás a névmutatóban. A képzett névforma után lévő zárójeles kereszt (+) arra hívja fel a figyelmet, hogy az adattár közlésein túlmenően magyarázatok, észrevételek találhatók a jegyzetek között, az adatközlésnél használt tételszámok sorrendjében. A képzett névforma után megtalálható az anyaggyűjtés forrásai által használt nevek betűhív leírása, a forrás betűjelének feltüntetésével. Az itt felsorolt betűjelek alapján állapítható meg az, hogy az adott település vagy puszta a források közül melyekben fordult elő. E szempont miatt vettük fel a népszámlálás által megadott névformát is, bár a kijegyzetelt forrásközlés nem az eredeti íveken szereplő nevet használta, hanem annak más források - köztük Lipszky - alapján kiegészített formáját. Névtani szempontból ennek az alaknak tehát nincs jelentősége. A Pfarrtopographie alapján közölt külterületi lakotthelyek egy részének nem volt neve, vagy azt nem jegyezték fel. Ezekben az esetekben kerek zárójelek ( ) között a forrásban található körülíró forma tömörített változatát adjuk, kiegészítve a terület nevével, ahová a település lokalizálható. 3. Jogállás Az általánosan használt latin terminológia (civitas, oppidum, pagus, praedium) rövidítésével jelöltük. Ha forrásaink meghatározása egységes, forrásjelölést nem használtunk. Ha különbségek vannak, a források keletkezési idejének sorrendjében közöljük a változatokat, csak a többségi megítéléstől eltérő adatnál szerepeltetve a forrás jelölését. A „külterületi lakotthely" összefoglaló fogalma ismeretlen volt a XVIII. század végén, így ahol a jogállást a források nem jelölik, ez a rovat üresen marad. 4. Térképszelvényszám A mellékletben közölt 1:14400 méretarányú térkép négyzethálóját jelölő, római és arab számok kombinációjából álló jelzet. 5. Birtoklási, gazdasági és A birtoklási adatok származhatnak a népszámlálásból (n), a Helytartótanáegyéb adatok esi (b), vagy a Curiai (B) anyagból, illetve Vályi országleírásából. Utóbbi a birtokosnak csak a vezetéknevét közli. A felesleges ismétlések elkerülése végett, ha ez megegyezik a többi forrásból teljes névvel ismert tulajdonos nevével, Vályi müvének betűjele is szerepel a teljes név mögött. A személynevek helyesírásában a Magyar Országgyűlési Emlékek forrásközlési szabályzatában foglaltak voltak irányadók.

10 A XIX. századra rögződött névforma megállapításához elsősorban Nagy Iván: Magyarország családai, másodsorban Kempelen Béla: Magyar nemes családok című adattára volt irányadó. A forrást jelölő betűk az ily módon egységesített névalakok mögé kerülnek. Ha a források a birtokosok neveinek felsorolása helyett „compossessores" megjelölést adtak, vagy Vályi „birtokosai több uraságok"-féle körülírást alkalmazott, meghagyjuk a forrás eredeti szóhasználatát. A birtokos neve után közöljük, ha a terület valamely uradalom része volt. Mivel erre egyedüli forrásunk a „B"-vel jelzett birtokosösszeírás, a forrás jelölésétől itt eltekintettünk. E rovatba kerülnek a vám- és harmincadhivatal, postaállomás létére, a vásártartásra vonatkozó adatok. Utóbbinál az állandó időpontokat dátummal jelöltük, de ha ez valamilyen jeles nap, erre zárójelben hívjuk fel a figyelmet. A változó, zömmel húsvéthoz igazodó időpontok esetében megmarad az eredeti latin dátumjelölés (Rogate, Laetare), amit a rövödítésjegyzékben Szentpétery Imre Oklevéltani naptára szerint képzett magyar nyelvű körülírással magyarázunk. Mivel mind a hivatali adatok, mind a vásáradatok zárt adattárból származnak, a forrásjelöléstöl eltekintettünk. Itt van lehetőségünk egyéb kiegészítésre, például az első katonai térképfelvétel ipari objektumaira vonatkozó közlésekre is. 6-8. A népszámlálás ház, A korábban ismertetett forrásközlések számadatainak újraközlése. Mivel az háztartás és népesség- adatok eredete egyértelmű, a forrásjelölés itt elmarad, szám adata