Barsi János (szerk.): Magyarország történeti helységnévtára. Zemplén megye 1773-1808, 1. (Budapest - Miskolc, 1998)
Bevezetés a "Magyarország történeti helységnévtára" című sorozathoz
nem alkalmazunk. A vásáradatok négy 1780 és 1800 között kiadott kalendárium adatközlése alapján kerültek az adatbázisba. 6 Ezeknél a forrásoknál sok az átfedő adat, de gyakori a sajtóhibával terhelt közlés és egyéb pontatlanság is, amelyek azonban a különböző források szembesítésével kiküszöbölhetőek voltak. Mivel az eltérések tudományos következtetések alapjául nem szolgálhatnak, ennél az adatcsoportnál szintén elmarad a források pontos jelölése. Az első katonai felmérés térképszelvényein jelölt malmokról, ipari és gazdasági létesítményekről a Hadtörténelmi Térképtár jelentetett meg összeállítást. 7 Ahol a kérdéses objektumok más forrásból nem adatoltak, ennek alapján, az eredeti térképlapok másolatait is felhasználva jelöljük őket az adattárban. Térképi ábrázolások Minden helységnévtár-jellegü megközelítéshez szervesen hozzá kell tartozzon a térképi ábrázolás, mint ahogyan az Korabinsky országleírásának, még inkább Lipszky művének is nélkülözhetetlen kiegészítője. Vályi is tervezte adatgyűjtésének térképre vitelét, amire végül is nem került sor, pedig ez lehetővé tette volna az adattár számos többszörös regisztrációjának kiszűrését. A plébániarendezési munkálatokhoz is készült térképi segédlet, ennek további sorsa azonban ismeretlen. Rendelkezésre állnak viszont az első katonai térképfelvétel lapjainak másolatai, amelyek a vitás esetek eldöntésének fontos forrásai. 8 Az első katonai térképfelvétel és Lipszky térképei alapján a XVIII. század végi állapotnak megfelelően kerülnek visszaszerkesztésre a múlt század 70-es éveiben publikált, községhatáros, 1:14400-es méretarányú megyetérkép-sorozat darabjai, igyekezvén eleget tenni mind a térképészeti pontosság, mind a történeti hűség követelményének. Sajnos a pusztákat ezeken a lapokon csak pont jelöli a tényleges kiterjedés helyett. Az ebből adódó lokalizációs pontatlanság és időbeli eltérések kiküszöbölésére azonban a legtöbb megye esetében nem áll rendelkezésre megfelelő forrás. A helységnévtár Az adatközlés szerkezetének kialakítását döntően meghatározta, hogy felszerkezete, az adatközlés dolgozott forrásaink más-más szempontok szerint írják le ugyanazt a területet, módja Míg a népszámlálás (n) nagyobb egységekbe összevonva, addig a Pfarrtopographie (p) a lehetséges mértékig részletezve adja a lakott helyek leírását. A birtokosösszeírások (b, B) a területi egységeket regisztrálják függetlenül a lakottság vagy lakatlanság tényétől, olykor olyan neveket is közölve, amelyek egyetlen más forrásból sem ismertek. Vályi (V) és Lipszky (L) a települések és területek leírására egyaránt törekszik, utóbbi csak térképén kötve egymáshoz az önálló névvel rendelkező területet és a rajta lévő, önálló névvel rendelkező külterületi lakotthelyet. 9 A források szemléletbeli különbségéből fakadó eltérések közös nevezője a terület, a földrajzi helyzet, ezért a megye egészét a Tabella Locorum (t) által közölt járási beosztás szerint írjuk le. Járáson belül a községek betűrendjében következnek egymás után a térképen önálló határral ábrázolt területek, amelyeknek adatait vízszintes vonal választja el. Az így kialakított egységekben felsorolt települések, puszták tehát egy lehatárolt területen helyezkednek el, és - néhány felderíthetetlen esettől eltekintve - a térképen is jelölve vannak. Mérlegelve az adatközlés céljait és a használhatóság szempontjait, az összegyűlt információkat táblázatokba foglaltuk, mivel ez a forma úgy biztosítja az azonos adatok egymás alá kerülését és az összetartozó adatok egymásmellettiségét, hogy ugyanakkor meghagyja az egy településre, pusztára vonatkozó információk együttes szemléletének lehetőségét is. Mivel célunk volt az egy-egy egységre vonatkozó információk közlése mellett a felhasznált források forráskritikájának elősegítése is, ahol egy adat több helyről is származhat, a fentiekben megadott betűjellel kódolva jelöljük eredetének helyét. Ezzel egyrészt megfigyelhetővé válnak egyes források regisztrációs sajátosságai, másrészt a keletkezésük eltérő időpontja miatt időközben bekövetkezett változások is. Az adattár felépítése az oszlopok sorrendjében a következő:
