Barsi János (szerk.): Magyarország történeti helységnévtára. Zemplén megye 1773-1808, 1. (Budapest - Miskolc, 1998)

Bevezetés a "Magyarország történeti helységnévtára" című sorozathoz

A forrás címleírása: Johann Mathias Korabinsky: Geographisch-Historisches und Produkten Lexikon von Ungarn. Pozsony, 1786. Johann Mathias Korabinsky: Atlas Regni Hungáriáé portatilis. Pozsony, 1817. Jelölése az adattárban: „K" A forrás címleírása: Vályi András: Magyar országnak leírása. 1-3. kötet. Buda, 1796-1799. Jelölése az adattárban: „V" A forrás címleírása: Johannes Lipszky: Repertórium locorum objectorumque Hungáriáé... Buda, 1808. Jelölése az adattárban: „L" Pfarrtopographie (p) Az általános forrásokkal ellentétben a felekezeti összeírásokban értelemszerűen csak azok a települések szerepelnek, ahol az adott felekezetnek éltek hívei. A római katolikus és a görög katolikus egyház igazgatási beosztását, filiális rendszerét és a filia szintű népességszámokat regisztrálta az 1785-86-ban elkészített plébániaösszeírások alapján a Helytartótanács által összeállított Pfarrtopographie. Elősegíti a forrás felhasználását, az utólagos összevonások és tollhibák kiszűrését, hogy bár hiányosan, de fennmaradtak az eredeti adatgyűjtő ívek is, lehetőséget nyújtva az ellenőrzésre.

5 A plébániák minden lényeges adatára kitérő nyolc kérdöpont közül az anyaegyházhoz tartozó filiák - órákban, gyalogszerrel mért - távolságát, lélekszámát tudakozó hetedik és az anyaegyházhoz tartozó, leányegyházzá nem szervezett különálló házak, házcsoportok nevét, távolságát és lélekszámát kérdező nyolcadik pont fontos. Az ezekre adott válaszok szerepelnek - bár helyenként összevont formában - a Pfarrtopographie megfelelő köteteiben is. A települések, köztük a külterületi lakotthelyek leírásának részletessége e forrás jelentőségét az általános források szintjére emeli. A forrás jelzete: MOL Helytartótanácsi Levéltár Acta Regulationis Parochiarum (C 104) 1-57 kötet. Jelölése az adattárban: „p" a Pfarrtopographie elnevezésre utalva. Egyéb felekezeti A többi vallásra hasonló megbízhatóságú és részletezettségü, országosan összeírások egységes szempont szerint készült forrás nem áll rendelkezésre. Több helyről, központi és egyházi levéltárak különböző állagaiból, gyakran nem is országosan azonos időpontból származó adatokkal kellett a hiányokat pótolni. A cél végig az volt, hogy a lehetséges mértékig feltüntethetövé váljanak az egy-egy településen képviselt felekezetek a lélekszám és az egyházigazgatási beosztás megjelölésével. Noha több megye esetében a református felekezetű lakosságról az általunk vizsgált időszakból két összeírás is ismeretes, a népszámlálás és a Pfarrtopographie népességi adatai között mutatkozó eltérések arra figyelmeztetnek, hogy a protestáns felekezetek összeírásainak pontossága nem éri el a római katolikusokról rendelkezésre álló forrásét. A lakosság felekezeti megoszlásának jobb bemutathatósága érdekében felhasználtuk a római katolikus püspökségek schematizmusainak a különböző felekezetek híveire vonatkozó adatközléseit. Mivel azonban az egyházi cím- és névtárak általában csak a XIX. század elején jelentek meg, a torzítások elkerülése végett számadataikat nem közöljük a táblázatokban. A felekezet feltételezhető híveire két ponttal hívjuk fel a figyelmet. A számszerű becslésekhez támpontot nyújtó adatokat a felekezeti mutatókban bocsátjuk az érdeklődő kutatók rendelkezésére. Az összes általunk ismert, a felekezetekre adatokat tartalmazó forrás számadatainak egymás mellé helyezése egyben azok kritikai szemléletéhez is segítséget nyújt. Mivel az adatok és a forrásadottságok területenként, megyénként különbözőek, ezek ismertetésére a megyei sajátosságok között kerül sor. Kiegészítő adatösszeállítások A gazdasági és egyéb adatok forrásaként két kéziratos anyaggyűjtést használtunk fel. A postaállomásokat, só- ás harmincadhivatalokat Fallenbüchl Zoltán gyűjtötte össze, az általa készített adatösszeállításnál részletes forrásjelölést