Oláh Tamás: Zemplén levéltára. Sátoraljaújhely (Sátoraljaújhely, 2008)

A LEVÉLTÁR IRATAINAK BEMUTATÁSA

maradt fenn. Az 126l-es, V. István királytól kapott kiváltság­levelét a Magyar Országos Levéltár őrzi. Újhelynek jelentős városi képviselőtestületi, tanácstörvényszéki, gazdálkodási, lakó- és birtok-nyilvántartási és különféle összeírási anyaga található. Polgári kori iratai közül az 1899-1948 közötti képvi­selőtestületi jegyzőkönyvek, a polgármesteri hivatal 1902—1950 közöt­ti közigazgatási, és 1914—1950 közötti hadigondozási iratai, vala­mint Sátoraljaújhely város rendőrkapitányának 1899—1907 közötti iratai igen érdekesek. Levéltárunk őrzi a hegyaljai mezővárosok közül Bodrogkereszt­úr, Erdőbénye, Olaszliszka, Tolcsva, Tarcai, Tállya stb. 17-20. szá­zadi iratait, melyek a városi önkormányzat, gazdálkodás, sző­lő- és bortermesztés szempontjából rendkívüli forrásértékű­ek, de néprajzi, építészet-történeti, orvostörténeti vonatkozá­sok miatt is gyakran kutatóttak. Azonban jelentős károsodá­sok történtek e levéltárakban is, pl. Bodrogkeresztúr 1850 előtti igen értékes levéltára teljesen megsemmisült. Nagy hiá­nyokkal került a levéltár őrizetébe Olaszliszka, Erdőbénye, Tolcsva mezőváros irategyüttese, ezeknél gazdababb Tarcal és Tállya anyaga. Tarcal iratai között őrizzük a Bocskai-felkelés történetét leíró 1606-os mezővárosi törvénykönyvet, vagy Babotsay Izsák egykori jegyző krónikáját, amely nemcsak a mezőváros tör­ténetének, de a 17. század végi hegyaljai eseményeknek is fontos forrása. Tállya iratai között megtaláljuk Röczey And­rás főbíró számadásait, történeti feljegyzéseit, amelyek szin­tén túlmutatnak egy mezőváros gazdálkodásán, mindennap­jain. Olaszliszka régi mezővárosi irataival pedig olyan kurió­zum került levéltárunkba, mint Dobó István egri várkapi­tány, későbbi erdélyi vajda, majd barsi főispán 1558-as vég­rendelete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom