Oláh Tamás: Zemplén levéltára. Sátoraljaújhely (Sátoraljaújhely, 2008)
A LEVÉLTÁR IRATAINAK BEMUTATÁSA
maradt fenn. Az 126l-es, V. István királytól kapott kiváltságlevelét a Magyar Országos Levéltár őrzi. Újhelynek jelentős városi képviselőtestületi, tanácstörvényszéki, gazdálkodási, lakó- és birtok-nyilvántartási és különféle összeírási anyaga található. Polgári kori iratai közül az 1899-1948 közötti képviselőtestületi jegyzőkönyvek, a polgármesteri hivatal 1902—1950 közötti közigazgatási, és 1914—1950 közötti hadigondozási iratai, valamint Sátoraljaújhely város rendőrkapitányának 1899—1907 közötti iratai igen érdekesek. Levéltárunk őrzi a hegyaljai mezővárosok közül Bodrogkeresztúr, Erdőbénye, Olaszliszka, Tolcsva, Tarcai, Tállya stb. 17-20. századi iratait, melyek a városi önkormányzat, gazdálkodás, szőlő- és bortermesztés szempontjából rendkívüli forrásértékűek, de néprajzi, építészet-történeti, orvostörténeti vonatkozások miatt is gyakran kutatóttak. Azonban jelentős károsodások történtek e levéltárakban is, pl. Bodrogkeresztúr 1850 előtti igen értékes levéltára teljesen megsemmisült. Nagy hiányokkal került a levéltár őrizetébe Olaszliszka, Erdőbénye, Tolcsva mezőváros irategyüttese, ezeknél gazdababb Tarcal és Tállya anyaga. Tarcal iratai között őrizzük a Bocskai-felkelés történetét leíró 1606-os mezővárosi törvénykönyvet, vagy Babotsay Izsák egykori jegyző krónikáját, amely nemcsak a mezőváros történetének, de a 17. század végi hegyaljai eseményeknek is fontos forrása. Tállya iratai között megtaláljuk Röczey András főbíró számadásait, történeti feljegyzéseit, amelyek szintén túlmutatnak egy mezőváros gazdálkodásán, mindennapjain. Olaszliszka régi mezővárosi irataival pedig olyan kuriózum került levéltárunkba, mint Dobó István egri várkapitány, későbbi erdélyi vajda, majd barsi főispán 1558-as végrendelete.