Oláh Tamás: Zemplén levéltára. Sátoraljaújhely (Sátoraljaújhely, 2008)
A LEVÉLTÁR IRATAINAK BEMUTATÁSA
abban található irodalomtörténeti forrásokról Hőgye István közölt alapvető fontosságú publikációkat. Terjedelmesebbek a de te ki és tengerfalvi Mecznerek (1598—1997), valamint a csabacsüdi Dókusok (1639—1936) levéltárai. E két család Zemplénnek a 19-20. században több fontos vármegyei és református egyházi fődsztviselőt (főispán, alispán, vármegyei főjegyző, egyházmegyei főkurátor stb.) adott, levéltáraik a család birtokviszonyainak megismerésén túl alapvető fontosságúak a vármegye politikai életének tanulmányozása során, amit az is indokol, hogy a vármegye 19—20. századi közigazgatási iratai kevésbé teljesek, ezért az abból nyerhető információkat a két családi levéltár adatai kiegészítik. A dualizmus korának fontos politikai szereplőinek levelei (gr. Tisza István, Kossuth Ferenc stb.) maradtak meg e levéltárakban. Jelentős még ezeken kívül a bernátfalvi Bernáth (1549-2005), Mer (1657-1948), Máriássy (1800-1920), Rátkaj (1724-1900), Sváby család (1516—1820) és négy esi Szepessy (1246-1938) családok irathagy r atéka is. Személyi fOndjainkban is több, értékes irategyüttessel találkozunk: ilyen mások mellett Ambrózy Nándor újhelyi ügyvéd jelentős terjedelmű és forrásértékű, főleg kortárs tudósokra, művészekre vonatkozó (1880—1924) iratanyaga. Petrovics Péter tokaji ügyvéd és táblabíró hivatali munkája során keletkezett (1803-1840) hagyatéka, Sztanko Antal ügyvéd'és Sztanko László Zemplén vármegei levéltárnok iratai (1837—1854), amely csekély terjedelme ellenére az 1850-es évek levéltártörténetének pótolhatadan forrásait rejd. Irodalomtörténed szempontból érdekes Fejes István, tiszáninneni református püspök 1863—1914 közötti irathagyatéka, amely nagyrészt verseinek kéziratait tartalmazza. Érdekes személyi fond a 19. sz. elejéről egy lengyel származású, tokaji órásmester, Kupeczky Kajetan iratanyaga,
