Oláh Tamás: Zemplén levéltára. Sátoraljaújhely (Sátoraljaújhely, 2008)

A LEVÉLTÁR IRATAINAK BEMUTATÁSA

amelyben több lengyel nyelvű levele is fennmaradt. Ezekből kiderül, hogy az anyaországban krakkói, ill. tarnówi kapcsolatai lehettek különösen szorosak. Ez egyúttal azt is alátámasztja, hogy levéltárunkban a polonika-kutatásoknak komoly lehetőségei vannak. A levéltár különféle, nagy forrásértékkel bíró gyűjteményekkel is rendelkezik. — Ezek között az egyik legfontosabb az 1271—1523 közötti Mohács előtti oklevelek gyűjteménye, amelyben családi levéltárakból származó, eredeti középkori okleveleink találhatóak. Legrégebbi eredeti iratunk a titkos letétek levéltári gyűjteményében található, Képes család levéltárából kiemelt, 127l-es, V. István király által kiadott parancslevél, melyben utasítást adott arra, hogy a Berettyó mellett található, Bihar vármegyei Gáborjánmonostora birtokába (possessio Gabrian monustura) vezessék be Simont és Mikót. Gyűjteményünkben 40 db eredeti középkori oklevél található, többek között V. István özvegyétől, Kun Erzsébettől (1273), I. Károlytól (1333), I. (Nagy) Lajos királytól (1353), I. (Hunyadi) Mátyástól (1467), II. Lajostól (1516, 1520), Zemplén megye hatóságától (1423). — A címeres nemeslevelek gyűjteményében családi levéltárakból, a titkos letétekben elhelyezett iratok közül, átvett ajándékokból 18 rendkívül szép címeres nemeslevelet őrzünk, melyeket 1569-1799 között adtak ki a magyar királyok, a magyar és erdélyi fejedelmek egyéni és családos, tömeges nemesítésre. — Levéltártörténeti szempontból érdekes az a gyűjtemény, amely az 1750—1849 közötti időből őrzi a levéltár