Oláh Tamás: Zemplén levéltára. Sátoraljaújhely (Sátoraljaújhely, 2008)

A LEVÉLTÁR IRATAINAK BEMUTATÁSA

1900-as években részben a vármegyei börtönépület helyiségébe, részben a vármegyeháza tetőpadlására hányták. Innen az anyag nagyobbrészét illetéktelenek elhordták, a megmentett rész az emiitett fülkében fekszik. A törvényszéki iratok s az elpusztult anyag segédkönyvei elkerülték ezt az eljárást." Jelentősebbek közötte a megyetörvényszék, benne a bűnvádi jegyzőkönyvek állománya, a sátoraljaújhelyi, tokaji járásbíróság iratai. Az 1860 utáni, ún. kisalkotmány, a Schmerling-féle provizórium és a kiegyezés időszakából a főispáni helytartó 1861—1865 és a főispán 1865—1867 közötti töredékes iratanyagát, Zemplén vármegye bizottmányának 1860—1861, 1867—1871 közötti jegyzőkönyveit és 1860—1861-es közgyűlési iratait, az^ első és a másodalispán 1861—1871. évi, a vármegye tisztiszékének 1862—1866. évi iratait, valamint kisebb részben a középponti választmányok, a szerencsi járás szolgabírójának, a segélyezési választmánynak, a tiszti főorvosnak és a házipénztárnak 1860—1871 közötti iratait sikerült megőrizni. Az 1872 utáni időszakra vonatkozóan a megye politikai életének, működésének egyik legfontosabb iratanyaga, a főispáni iratok. Ennek csak töredéke maradt fenn 1941-1944-ből {általános iratok 1944, hadisegélyezési iratok 1941-1944). A károsodás oka, hogy a főispáni irattárat II. világháború utolsó időszakában, a harcok következtében előbb Ipolyságra, majd Dunaszerdahelyre menekítették 1944 őszén és a háború zűrzavaraiban megsemmisült ez a jelentős történeti forrásanyag. A főispán 1945—1950 közötti elnöki, általános, közellátási kormánybiztosi és magánlevelezése alapvető forrása a korszak megismerésének. A törvényhatósági bizottság 1872 utáni közgyűlési jegyzőkönyvei (1944, 1949), 1929 utáni kisgyűlési jegyzőkönyvei (1943 részben,