Oláh Tamás: Zemplén levéltára. Sátoraljaújhely (Sátoraljaújhely, 2008)

A LEVÉLTÁR IRATAINAK BEMUTATÁSA

1944 teljesen) kisebb, közgyűlési iratai (1902-1944 teljesen hiányzik) jelentősebb hiányokkal maradtak fenn. Ennek oka valószínűleg a II. világháborús iratpusztulás lehetett, ugyanis az 1941-es levéltári jelentés szerint a vármegye közigazgatási iratai 1902-ig kerültek a levéltár őrizetébe. Hiányaival együtt is fontos forrásanyag a törvényhatóság, bizottság központi választmányának 1872—1949 közötti iratanyaga, ahol a Zemplén vármegyei országgyűlési választókerületek választói névjegyzékei is megtalálhatóak az 1870-es évektől 1939-ig. Érdekes és nagy forrásértékű, az országosan is jól működött Zemplén Vármegyei Iskolán Kívüli Népművelési Bizottság 1927— 1944. évi iratanyaga. Ebből az időszakból a legfontosabb és legterjedelmesebb forrás az^ 1872—1949 közötti alispáni irategyüttes. Az általános iratok részben a szakszerűtlenül végrehajtott selejtezés, részben háborús károk, illetve egyes akspáni iratok Csehszlovákiába történt elhurcolása következtében nagyon hiányosak. Az 1945 előtti iratokban tárgyi csomókat is kialakítottak, közülük érdekesebbek a filoxéra és szőlőtelepítési iratok, víz-, útés csatornaépítések, a kivándorlással, állategészségüggyel, járványokkal, ínséges segélyezésekkel, országos adakozásokkal, gyűjtésekkel kapcsolatos ügyek, de találhatóak itt zeneengedélyek, szoborállítási, jótékony célú alapítványok, hivatalvizsgálati jelentések is. A központi megyei közigazgatás szerveinek 1872—1950 közötti iratai közül jelentős hiányokkal bár, de fennmaradt még a közigazgatási bizottság a tiszti főügyész, az^ árvaszék, a különféle választmányok, a vármegyei házipénztár (1872—1902), a megyei tiszti főorvos, a szociális felügyelő és Zemplén vármegye levéltárának irat-