Oláh Tamás: Zemplén levéltára. Sátoraljaújhely (Sátoraljaújhely, 2008)
A LEVÉLTÁR IRATAINAK BEMUTATÁSA
nelmét, megismerhetjük belőle azokat a politikai mozgalmakat, amelyek Felső-Magyarországról indultak ki és országos jelentőségűvé váltak. Ilyenek az 1631—1632-es Császár Péterféle, vagy az 1697-es hegyaljai felkelés, az 1670—1680-as évek kuruc mozgalma, vagy a Rákóczi-szabadságharc. A 17. századi rendi küzdelmek, mint a Bocskai-felkelés, Bethlen Gábor, vagy I. Rákóczi György erdélyi fejedelmek Habsburgok ellen vívott háborúinak is fontos színtere volt Zemplén, hiszen a 17. sz. folyamán a felső-magyarországi vármegyék többször az Erdélyi Fejedelemség fennhatósága alatt voltak. De ugyanúgy fontos forrásai ezek az iratok a „kis reformkornak" nevezett, 1790—1791. évi rendi országgyűlés időszakának, vagy az 1830-tól kibontakozó reformkornak. Ezeken kívül a megye híres embereire, az országos események helyi visszhangjára, a vármegye belső politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális életére is nélkülözhetetien adatokat tartalmaznak. A feudális kori iratokon belül az egyik legfontosabb forráscsoport Zemplén vármegye nemesi közgyűléseinek, ill. 1850-ből, az^ ún. Haynau-féle megyei közigazgatásnak jegyzőkönyvei, amelyek 1558-1605, 1614-1703, 1712-1713, 1723-1846 és 1850-ből maradtak fenn. A jegyzőkönyvek a vármegye életének fontos forrásai, a politikai jellegű döntések mellett a vármegyei közigazgatás és az 1770-es évekig a törvénykezés döntéseit is megőrizték. A megyei tisztújítások, az országgyűlésekre és a felső-magyarországi részgyűlésekre történő követválasztások, a központi kormányszervekkel, más vármegyékkel, szabad királyi városokkal folytatott levelezések, a törvények, nemesítések kihirdetései, a vármegyei statútumok, portaszám helyesbítésekkel kapcsolatos ügyek, ügyvédvallások és a külön-