Oláh Tamás: Zemplén levéltára. Sátoraljaújhely (Sátoraljaújhely, 2008)

A LEVÉLTÁR IRATAINAK BEMUTATÁSA

féle perekben hozott döntések, a magánszemélyek megkereséseire adott válaszok maradtak fenn a jegyzőkönyvekben. Olyan történed adatok találhatóak meg bennük, pl. a Bocskai-felkelés korából, mint az 1605. április 6-ai körtvélyesi megy egyűlés jegyzőkönyve, ahol a szerencsi országgyűlésre választották meg a zempléni követeket, vagy az 1605. április 28-ai terebesi megy

r

egyűlésé, ahol kihirdették, hogy Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé választották. Ugyancsak e korszaknak érdekes forrása az 1620. szeptember 29-ei, Zemplén mezővárosában tartott generális kongregáció jegyzőkönyve. Itt ismertették Bethlen Gábor, Magyarország és Erdély fejedelme 1620. június 3-án, Kassán kelt kiváltságlevelét, amely megerősítette Bocskai Kassán, 1606. március 9-én Szerencs mezővárosának adott privilégiumát. Ez teljes dézsmamentességet biztosított nemcsak a város lakóinak, hanem az ott birtokkal rendelkező, de más településeken lakó extraneusoknak is. E mellett a szerencsi kereskedőket Magyarország és Erdély területén teljes adó és vámmentességben részesítette. A vármegye 1790-ig latin nyelven vezette jegyzőkönyveit, azonban már az 1560-as évektől kezdődően vannak bennük magyar nyelvű szövegrészek. 1790. július 3-án határozott arról a vármegye, hogy a következő megyegyűléstől kezdődően jegyzőkönyveit és levelezését magyar nyelven vezeti, így az 1790. július 15-ei „különös gyűlés"-től kezdve a megyegyűlési jegyzőkönyvek és a megye levelezésének többsége magyar nyelvű. Kivételt a központi kormányszervekkel folytatott levelezés jelentett, amely 1844-ig latin nyelven folyt. Zemplén vármegye 16—18. századi nemesi közgyűlési iratai, a Szirmay-Kazinczy-jéle históriai iratok — Acta politica. Ebben a neves történelmi személyiségek, magyar királyok, erdélyi feje-