Oláh Tamás: Zemplén levéltára. Sátoraljaújhely (Sátoraljaújhely, 2008)

A LEVÉLTÁR IRATAINAK BEMUTATÁSA

A LEVÉLTÁR IRATAINAK BEMUTATÁSA Levéltárunk gyűjteménye 1271—2005 közötti, több mint 2100 folyóméternyi, túlnyomó többségében hagyományos, papír alapú iratból áll. A levéltárak azonban eredetileg nemcsak iratokat őriztek, hanem, amint arra a bevezetőben utaltam, olyan tárgyi emlékeket is, amelyek ma már a múzeumok gyűjtőkörébe tartoznak, ig pl. Zemplén vármegye zászlóit is eredetileg a% Archívumban őrizték. Erről tanúskodik Kazinczy Ferenc 1822. október 16-ai, fent idézett jelentése, melyből kiderül, hogy Ferdinánd és Ernest főhercegek megtekintették látogatásuk során a vármegye zászlóit. Feltehetően több zászlaja is volt Zemplénnek, melyek közül két, a napóleoni háborúk során, a vármegye insurgensei által használt zászlóról írt Kazinczy részletesebben jelentésében. A\ egyik „kék, arannyal' — gazdag", magyar címerrel volt díszítve, emellett bemutatott még egy vörös s%ínű zászlót, amelyet átlőttek a harcokban. E zászlók, amelyeknek fotóit a Borovszkyféle millenniumi zempléni megye-monográfia még közli, feltehetően 1945 körül tűntek el. Ezeken kívül az^ 1850—1860-as évek táján, a titkos letétek levéltári gyűjteményéhez készült jegyzék szerint „Zemplén Megye Eevéltárába" őriztek még arany és eziist emlékpénzeket, bronz^ emlékérméket, valamint itt őrizték 1851-ig Zemplén megye 1605-ben készült arany és 1786-ban késziïlt acél, továbbá a vármegye 1837-es arany pecsétnyomóját. Levéltárunk 1558—1950 közötti nagyon jelentős történeti értékkel bíró vármegyei iratanyaga két részre tagolódik. Az 1558— 1850 közötti, ún. feudális kori iratok hiányaik ellenére is jól mutatják be Zemplén vármegye és Felső-Magyarország törté-