Barsi János (szerk.): Magyarország történeti helységnévtára. Abaúj és Torna megyék 1773-1808 (Budapest - Miskolc, 2004.

Előszó a „Magyarország történeti helységnévtára Abaúj és Torna megyék (1773-1808)" című kötethez

Népszámlálás (n) A II. József-féle népszámlálás Abaúj és Torna vármegyékre vonatkozó anyaga nem lelhető fel Magyarországon, s hiányzik Danyi Dezső és Dávid Zoltán kötetéből is. [Az első magyarországi népszámlálás (1784-1787). Szerk.: Danyi Dezső, Dávid Zoltán. Budapest, KSH Könyvtára, MM Levéltári Osztálya K. 1960.} A két vármegye levéltára Kassán van, s ott vannak a népszámlálási gyűjtőívek is. A teljes anyagból a házak száma, a lélekszám, a nemes férfiak, a papok és a zsidók vonatkozásában Dr. Csorba Csaba az 1990-es évek elején kigyűjtést végzett, amely megjelent az Abaúj-Torna vármegye katonai leírása (1780-as évek) címen, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltári Füzetek 33. kötete függelékében. A kötet népszámlálási adatai a háztartás rovat kivételével ezen kigyűjtésből származnak. Kataszteri adatfelvétel (k) A II. József korában készített nagy statisztikai jellegű anyaggyűjtések közül a kataszteri felvétel anyaga Abaúj és Torna vármegyékre nem maradt fenn. Pfarrtopographie (p, p(gk)) Ennek az iratsorozatnak a keretében maradt fenn a római katolikus és a görög katolikus felekezet híveinek és egyházszervezetének összeírása. Mivel a két összeírás helységnevei nem egyeznek meg, a római katolikusokról készített jegyzékben szereplő névalakot "p", a görög katolikusokról készített jegyzékben szereplő névalakot "p(gk)" jelöléssel láttuk el. A forrás jelzete: MOL Helytartótanácsi Levéltár Acta Regulationis Parochiarum (C 104) 9. kötet és 56. kötet (Abaúj), illetve 38. és 56. kötet (Torna). 1776-ban Mária Terézia az esztergomi egyházmegyéből kiszakította Torna és Gömör vármegyéket, továbbá Abaúj, Szepes és Nógrád vármegyék egy részét, s területükön létrehozta a rozsnyói püspökséget Galgóczy János püspök kormányzása alatt. Görögkeleti összeírás (g) A kötetben szereplő települések görögkeleti felekezetű lakosságának összeírása az egyházigazgatási beosztás mellett megadja a plébániákon és filiákon található hívek házainak számát, amit a táblázatban közlünk. A forrás jelzete. 1, MOL Helytartótanácsi Levéltár (C 76) Departamentum religionare Augustanae et Helveticae confessionis. (1791) 2, MOL Helytartótanácsi Levéltár (C 77) Departamentum religionare graeci ritus non unitorum. (1785) Jelölése az adattárban: "g" Református összeírások (r R) A kötetben szereplő települések református vallású lakossága egyházigazgatási szempontból a Tiszáninneni Egyházkerületbe tartozott A reformátusok gyülekezeteiről korszakunkban két összeírást is ismerünk. Az első összeírás 1776-ban keletkezett, s az egyházigazgatási adatokon túl közli a református hívek lélekszámát, amit a táblázat megfelelő helyén hozunk. Ha a hívek számát a szokásostól eltérően szöveges alakban tünteti fel a forrás, azt a jegyzetekben közöljük. A forrás jelzete: Tiszáninneni Református Egyházkerület Levéltára Sárospatak A. XVI. 5720-5751.: A. 6912. Canonica Visitatio 1776. II. kötet.: A. XVIII. 6426-6427. (vizsgálat kérdőpontjai). Jelölése az adattárban: "r" A másik összeírás 1799-ben keletkezett, és főleg az egyházigazgatási adatokat tartalmazza. A két időpont között a korábban borsodi egyházmegyéből megalakult a tornai egyházmegye. Anyagunkban ez utóbbi összeírás egyházigazgatási beosztását vettük alapul. Ha az összeírásból hiányzik, az egyházigazgatási beosztást a térképi elhelyezkedés alapján állapítottuk meg. Megemlítendő még, hogy a forrás a gyülekezeti statisztikákat szöveges alakban esetlegesen közli. Ezeket az adatokat a jegyzetekben tüntettük fel.