Rémiás Tibor: Miskolc 18. századi társadalma feudális kori összeírásai alapján (Miskolc, 2004)

A VÁROS 18. SZÁZADI KÉPE - Lélekszámának alakulása

Miskolc XVIII. századi városrészei Leveles Erzsébet számításba véve a pestis aratását, ugyanakkor a lassan, de rendszeresen folyó betelepülést, amik kimutathatók az adó- és telekösszeírásokból, az 1750-es évek táján szerinte legfeljebb 8-9 ezerre tehetjük Miskolc város lélekszámát.

38 Még 40 évre van szükség, hogy Miskolc város lakosságáról átfogó adatot kapjunk egy szemtanú tollából. BenkőSámuel, Miskolc város első történetírója az, aki a lélekszám tekintetében pontos ismereteket ad. Egyben az ő adatai a legrégebbiek, amelyek Miskolc város vallási megoszlásáról is rendelkezésre állnak. Tőle tudjuk, hogy 1780ban a város lélekszáma csaknem 13 ezer. Mindehhez hozzáteszi: „1780ban a születések száma 593 volt, a halálozásoké 339. Fiú 310, lány pedig 283 született. Az új házasságok száma 141, az összes házasságot kötötteké: 2286."

?- Ebből az adatsorból az derül ki, hogy a város történeti megírásához pontosságra törekvő történetírónk forgatta az egyházi anyakönyveket, és mint Borsod vármegye tiszti orvosa, betekintése volt a városi tanács más irataiba is. Említettük, hogy tőle tudjuk a lakosság felekezeti megoszlásának első számításait is, de ezekre az adatsorokra bővebben majd az adott fejezetünkben térünk ki. Szendrei János és Marjalaki Kiss Lajos is többször utalnak egy 1780. évi népszámlálásra,

40 amikor Miskolcon 13148 lakost írtak össze, akik 2400 38 LEVELES E., 1929. 74-75. p. 39 BENKŐ S., 1976. 13. p. 40 SZENDREI ]., 1904. 608. p. valamint MARJALAK! KISS L., 1931. 5. p. vagy ez utóbbi a HOM HTD 73.91 1.43. és MARJALAKI KISS L., 1929. 4. p.