Rémiás Tibor: Miskolc 18. századi társadalma feudális kori összeírásai alapján (Miskolc, 2004)

A VÁROS 18. SZÁZADI KÉPE - Az avasaljai város bel- és külterülete a korabeli kéziratos térképeken

nem kívánjuk adni, ellenben a térképhez készült országleírásokból (Landesbeschreibung) idézzük a témánkat érintő miskolci adatokat. Természetesen, tisztában vagyunk azzal, hogy a leírást megfogalmazó tisztek nem voltak azonosak a térképek megrajzolóival. A jórészt cseh származású leíró tisztek hallás után rögzítették német nyelven a magyar helységek, hegyek, folyók, stb. neveit, s emiatt számtalan hibás névalakkal találkozunk. A leírás katonai jellegét hiába keresnénk a későbbi országleírásokban (Vályi András, Magda Pál, Fényes Elek) ezért választottunk ki részeket a német forrás magyarul közzétett fordításából.

18 „2. A város házai csaknem mind falazottak, ezenfelül szilárdan épültek. A legfigyelemreméltóbbakat jó fallal vették körül: a minorita kolostort, a református templomot, a megyeházát és a vásárházat. A mindszenti templom és a két amelletti vendégfogadó kőből van: azok a vendégfogadók azonban, amik a szirmai és a petri úton vannak, fából készültek." „6. Miskolcról különböző főutak indulnak ki Kassára, Tokajra, Debrecenre és Ónodra. Ezek Felsőzsolcáig együtt haladnak. Azoknak az utaknak, amelyek Pestre és Egerre visznek, és amik Csaba falu elhagyása után a Buchanice vendégfogadó mellett egymásból elágaznak, és annak, amelyik Szentpéteren és Putnokon keresztül a Gömör megyei Rozsnyóra megy, Miskolc elhagyása után az első faluig feketeföld az alapja: és bár mindenféle jármű számára használhatók, de esős időben mégis megerőltetők. Ez elmondható azokról az utakról is, amelyek Rabcsongra és Keresztúrra visznek. Az az út, amelyik Petrire megy, gyenge alapja miatt, megerőltető, az azonban, amelyik a környező hegyeken vezet át, kimosott, szűk és göröngyös helyei miatt megerőltető. Azon az úton, amelyik Szirmára megy, szükség esetén jó időben könnyű fuvarral lehet utazni: esős időben azonban egyáltalán nem használható". A katonai leírás nyolcadik pontjának megjegyzés rovata visszatér a város útjainak állapotára. „A különböző utak, amiket az ember igénybe vesz, hogy Miskolcról Debrecenbe jusson teljesen az időjárástól és az évszakoktól függenek, és az utazás rajtuk hosszantartó. Igénybe lehet venni a legrövidebb utat, ami Bőrshuta, Dob, Monos és Böszörmény felé halad. Esőben azonban kerülőt kell tenni Ónod, Szuhogy és Polgár felé. Amikor pedig a Tisza kilép a medréből, és vízzel árasztja el Pajtals (?) vidékét, nem marad más út, mint az, amelyik Tokaj felé megy."

19 Láthatjuk, hogy Miskolc kamarai birtokba történő visszahelyezése után 30 évvel is az utak állapo18 BARSI ]., 1990. 73-74. p. A nyolc kérdőpontos forrás második pontja, a szilárd épületek felől érdeklődik, a hatodik pedig az utak minőségét taglalja. 19 BARSI }., 1990. 74. p.