Rémiás Tibor: Miskolc 18. századi társadalma feudális kori összeírásai alapján (Miskolc, 2004)
A VÁROSLAKÓK JOGI STÁTUSA - A város jogi képviselete
a háromszori megváltás ideje alatt nagy jövedelmet élvezett. A város kaszszájába folyt a korcsmáitatás, a húskimérés és a vásártartás jövedelme, de hasznot húzott a ser- és pálinkafőzésből, a só, a dohány, a vas, a kávé árulásból, a boltok kiadásából, ugyanakkor jövedelmezett a ládházi és a csabai részjószág, sőt malma, téglaégető színe, szőlői, pincéje, két vendégfogadója, továbbá taxás ingatlanai voltak. 1710-ben a város teljes bevétele 5636forintot és 77 dénárt tett ki. A jövedelmet jelentő forrásokat súlyos adósságainak fedezése miatt többnyire bérbe adta. Az első megváltás idejének lejárta előtt, 1723-ban a kamara megbecsültette a város vagyonát. A megbecsülés úgy történt, hogyha minden földesúri tartozástól mentes jobbágytelkek, sörfőzőházak, malmok, korcsmák, boltok, mészárszékek, hetivásárok, gabonafélék és borok, valamint a kilencedek jövedelmét 6%-os kamatozással számították, akkor Miskolc város vagyona 155 635 magyar forintra és 50 krajcárra (ez 129 606 rénes forint és 15 krajcár), 15%-os kamatozással 186 762 magyar forintra és 60 krajcárra (ez 155 635 rénes forint és 30 krajcár) rúgott. 146 Ránk maradtak a város 1730-as évek végén és a 1740-es évek elején készült inventáriumai. így pl. 1739. január 20-án kelt „Az Ouartély Házban tálaltatandó házi eszközöknek és egyéb ottan tálaltatandó asztaloknak, fogasoknak Inventatioja." szerint az alábbi használati tárgyak kaptak itt helyet: „Vagyon egy nagy kerek asztal, egy kisebb és egy összejáró kis asztal. Ismét két lábas hosszú asztal. Vagyon tíz egyes karszék. Egy kulcsos almárjom. Egy téka az falon az utca felől való oldal házban. Egy zöld hoszszú karszék. Tizenkét fogas az falon. Egy gyertyatartó. Öt nyoszolya. Egy fa rosta az istállóban. Az oldal házban két tálas. Az kis oldal házban egy almárium. Az kémény mellett egy hosszú létra. Az konyhában egy fogas, egy rocska, egy kupa, egy désa, két vas macska, egy mosogató, egy hasadt nagy tekenő, egy élés láda kulcs nélkül. Egy almárium, egy nyújtódeszka, egy téka, egy tálas, egy fogas, két vashorog, az kin az dob szokott állani. Az ló istállóban egy nagy cseber. Seres Sándor úr háza felénél egy nyoszolya, egy asztal, egy egyes karszék, egy hosszú lóca, három fogas. Ismét: az kvártély háznál egy által járó hosszú vékony kötél, csengettyűstül." A továbbiakban a részletes felsorolás elkerülése végett megemlítjük még azokat az összeírásokat, amelyek a város vagyoni helyzetének felmérésére készültek. 1739. január 12-én került sor „Miskolcz városa szekeres lovainak, hámjainak, vasas kocsijainak, konyhabeli eszközeinek, bilincseinek, lábravaló vasainak és egyéb tálaltatandó javainak Inventatioja"-ra. 1740. 146 Bm. L. BOROVSZKY-hagyaték, számozatlan iratok csomója, TÓTH Péter által kigépelt kézirat 54. p., amelynek levéltári forrásjelzete: Bécsi udvari kamarai levéltár, Hung. fasc. 14960. No 1730.
