Rémiás Tibor: Miskolc 18. századi társadalma feudális kori összeírásai alapján (Miskolc, 2004)

A VÁROSLAKÓK JOGI STÁTUSA - A város jogi képviselete

január 21-én ugyanezen ingóságoknak a másodszori felmérését végezték el. 1741. január 11-én a Ouartély Ház felmérésére került újból sor, amit 1742. január 11-én újfent számba vettek. 1743. január 14-én Szepessy György kincstartó résignait Pécsi Gábor úrnak a város boltjában.

147 A levéltárban megmaradt inventariumok korántsem mutatják a város vagyoni helyzetének korabeli képét. Ezért a Leveles Erzsébet által felkutatott és ismertetett 1755. évi összeíráshoz kell fordulnunk, amelyben a város vagyoni helyzetét részletesen kimutatták. „A serház pálinkaházzal együtt, előtte korcsma kőpincével és faházzal, a Jézus-kútjánál kőépülettel pince, korcsma házzal együtt, a városháza boltos pincéjével, a piacon vendégfogadó, a mészárszékek háta mögött korcsma házzal és kőpincével, a nagy kvártélyház, kis kvártélyház, strázsaház, mellette korcsma pincével, a malom két kőre kőházzal, nyolc mészárszék, a győri pálosok kúriájával szemben faház pincével, a Csabai-kapunál vendégfogadó kőállással és boltos pincével, az Újvároson korcsma kőpincével, faházzal, a Tetemvárban kőből vágott pince kőházzal, a cédulaház kőből, a verbunkház, négy telken a major (mai tűzoltó laktanya) és a ládházi jószág. A város appertinenciás fiindusai voltak: a városháza 2 1/2 funduson, a Szirmai fundus, a piaci vendégfogadó 3 funduson, a mészárszékek egy telken, a nagy kvártélyház 2 telken, a serházból 2 1/2 fundus, 4 különböző fusus és 11 öl föld az utca felől. Ezenfelül 15 taksás fundus, amelyekhez még a Vay Ábrahám-féle, a vármegyeház, a papszeresi és Kalla fundusai tartoztak. A ládházi jószágot hosszas küzdelem után szerezte meg a város. 1715-ben ugyanis báró Meskó Jakab Ládháza egy részére királyi adományt nyert. A város, mint ottani birtokos, ellen mondott a beiktatásnak s ezért a kir. tábla elé idéztetett. A pör hosszú ideig folyt, végre az adományos báró a miskolciakat egyességgel kínálta meg s az általa kért 800 frt. lefizetése után 1754-ben minden lehető ládházi jussát átadta." Ez az összeírás a város jövedelmi forrásainak gazdagságát regisztrálja annyi szépséghibával, hogy mindez az önállósult város utolsó évében készült, mintha az árverésre vették volna számba a városi ingatlanokat. Tudjuk, hogy Grassalkovich Antal Miskolc új földesura szinte mindenétől megfosztotta a várost. Még 1794-ben is Miskolc város teljes vagyona egy 421 1/2 köblös szántóföld, a város malma, korcsmája és pincéje. 1793-ban a város összjövedelme 1453 rénes forint, kiadása pedig ennek a többszöröse, 4632 forint volt. 147 Bm. L. IV 1501/b. Sp. XXI. Fs. V No 71/11. 13 fólió. Lásd még: RÉMIÁS T, 1997. 97-152. p.