A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömös-Kishont és Zemplén vármegyékből 1703-1704. Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án (Miskolc, 2004)

„Nemcsak a nemzetnek... Az egyetemes Európának." Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án - R. Várkonyi Ágnes: Rákóczi tanácsülései Miskolcon 1704, 1706

Rákóczi híveit választatták meg. Itt viszont addig nem próbált feladatok megoldása vár rájuk. Ezek egymással is szorosan összefüggtek. Az első a fiskális, a kincstári kezelésbe vett javak kérdése volt. Rákóczi a háború első heteitől kezdve gondos központi kezelésbe vétette a hatalmába került területeken a királypártiak birtokait és a Szepesi Kamara igazgatása, kezelése alatt álló jövedelmi forrásokat.

10 A fiskális javak prefektusai feladatait világosan megszabta." Természetesen lehetetlen volt megakadályozni az önkéntes foglalásokat, a katonaság önhatalmú gazdálkodását. Milyen összetett problémával kellett szembenézni, arra Szatmári János Miskolcon előadott jelentése jellemző. Szatmári Borsod vármegyei alispánt Rákóczi még 1703. december 6-án nevezte ki a Gömör, Heves, Borsod, Abaúj, Külső Szolnok vármegyék konfiskált javai prefektusának.

12 Miskolcon Rákóczi elé tárt projectuma részletesen tájékoztat a megoldandó feladat bonyolult jellegéről és mérhetetlen nehézségeiről.

13 A felkelés lendületében a katonák sok mindent elvittek. Főleg búzát és gabonát foglaltak le és használtak el, de Szatmári közli az elhajtott juhok és az elvitt boroshordók számát is. Különböző alsóbb tisztek is parancsolni akarnak. Az egyes birtokrészeket különböző tisztekkel íratták össze és nem mindegyik felelt meg a követelményeknek. így például Szatmári elmondja, hogy bizonyos Zabreczki János nem hajlandó átadni a Kohárybirtok összeírását, sőt „két Fejedelmi Tükört, melyek Koháry Uramé voltak, Nagyságodnak nem présentait, hanem Rosnon tette le azokat." Rákóczi ezúttal is meghagyta, hogy a könyveket, azaz „az Tükröket pedig küldgye hozzánk." Előfordult, hogy a királypárti birtokos fia, vagy rokona tette rá a kezét a birtokra és az összeírókat nem engedte be. A birtok urbáriumát nem adják elő, a lakosság szóbeli vallomására pedig nem lehet adni. Mi legyen a császári hadban szolgáló tiszt Gyulai Ferenc Rozsnyón letett levelesládáival? A birtokok személyzetének elmaradt fizetésével? Az adósságokkal? A feleslegesen nagy számú tiszttartókkal? A lefoglalt ezer akó borral? A romos portörő malmokkal? Az elszállítandó vassal? 10 BÁNKÚTI Imre, A kuruc függetlenségi háború gazdasági problémái. Budapest, 1991. 11-12. és 204, 11. jegyzet. 11 Intstructio Kajali Pálnak, a Nógrád, Hont és Kishont vármegyék prefectusának. Miskolc, 1704. január 22. MOL G 16. A Rákóczi-szabadságharc levéltára I./2,e. Közölte a Ráday levéltárban lévő példányról: HECKENAST Gusztáv: Kajali Pál kuruc szenátor és főhadbíró válogatott iratai. Vaja, 1980, 22-23. 12 Miskolci Múzeum Itsz. 466. Közli: ESZE Kuruc vitézek folyamodványai, 1955, 127. 13 Szatmári János projectumai Miskolc, 1704. febr. 8, MOL, A Rákócziszabadságharc levéltára. 11/2 e. A. Továbbá a 25 pont a fejedelmi válasszal együtt. „Datum in Oppido Miskolcz, die Mensis February Anno. J 704. Alázatos hű szolgája Szakmári János" Pápai János secretarius ellenjegyzésével. OSZKK. Fol. Hung. 1389. fasc 1703, fol 16-19. A továbbiakban hivatkozás nélkül ezt idézzük.