A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömös-Kishont és Zemplén vármegyékből 1703-1704. Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án (Miskolc, 2004)
„Nemcsak a nemzetnek... Az egyetemes Európának." Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án - Fazekas Csaba: II. Rákóczi Ferenc miskolci pátense a vallás ügyéről
A pátens világosan két alapvető fontosságú dolgot szögez le: erélyesen megtiltja a templomok, egyházi intézmények kisajátítását, vagyonának lefoglalását stb., másrészt kilátásba helyezi az országgyűlés összehívását, és a vallásügy átfogó rendezését annak illetékességi körébe utalja. Kimondatlanul ugyan, de a szövegben benne van, hogy az akár jogtalanul is elvett egyházi javak önkényes visszavételének tiltásával együtt jár a templomok, egyházi épületek létesítésének bárki részére biztosítandó engedménye is. A pátens szövegében erélyes kifejezésekkel elítélt, a Habsburgellenes összefogást veszélyeztető templomfoglalások kérdéskörét a korábbi, 1703-as pátenshez képest két fontos elemmel bővítette ki: egyrészt nem csak templomokról (vagyis istentiszteleti célú helyiségekről) beszél, hanem minden egyházi tulajdont képező ingó és ingatlan vagyonról, másrészt feltűnő, hogy semmiféle utalást nem tesz felekezetekre. Az önkényeskedéseket, hatalmaskodásokat az „akármely hiten" lévő, sőt bármilyen rendű lakosok számára - halálbüntetés terhe alatt! - tiltja, sőt ha ilyenek történtek volna, azok helyreállítását elrendeli. Mindez kifejezésre juttatja a felekezeti tolerancia elvének tiszteletben tartását, továbbá mind a katolikusok, mind a protestánsok számára világossá tették az intézkedés aktuális politikai célját: a Habsburg-ellenes társadalmi-nemzeti összefogás megszilárdításának szándékát. Hogy Rákóczi egyházpolitikájának megszilárdítására irányuló törekvéseit kifejezi két, szintén Miskolchoz kapcsolódó körülmény: egyrészt általános előírása mellett folytatta az egyes hozzá folyamodók egyedi ügyeiben való intézkedéseit, a felekezeti tulajdonjogok méltányos, a hatalmaskodás előtti állapotába való visszahelyezését; másrészt a már említett diplomáciai intézkedései részeként a vallásügyet a szabadságharc külpolitikai célkitűzéseinek rendszerébe is beillesztette. Előbbit illetően érdemes például megemlíteni, hogy a miskolci pátens keletkezése után nem sokkal, annak szellemében intézkedett az örösi prédikátor elmaradt fizetéseinek rendezéséről, távozása előtti napon pedig a tokaji reformátusok szabad vallásgyakorlásának biztosítására telek adományozásáról, 24 de nemcsak a protestánsok felé gyakorolta mindezt: február l-jén adott oltalomlevelet az egri ferenceseknek, illetve néhány nappal a miskolci pátens előtt az egri káptalannak 2 " stb. A külföldi protestáns nagyhatalmak megnyerésének szándéka is tükrözi Magyarország felekezeti sajátosságait és Rákóczi egyházpolitikájának vonásait egyaránt. A svéd és a porosz királyhoz indított Ráday Pál részére adott, említett bizalmas követi utasítás 6. pontjában Rákóczi kifejezte, hogy a magyar protestánsok val24 BÁNKÚTI, 1989. 61., 70. p. Adatok az egri egyházmegye történelméhez. IV. köt. Szerk.: LESKÓ JÓZSEF. Eger. 1907. (továbbiakban: LESKÓ, 1907.) 374-376. p.
