A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömös-Kishont és Zemplén vármegyékből 1703-1704. Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án (Miskolc, 2004)

„Nemcsak a nemzetnek... Az egyetemes Európának." Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án - R. Várkonyi Ágnes: Rákóczi tanácsülései Miskolcon 1704, 1706

Az orosz tárgyalások irategyütteséből egyértelműen kiderül, hogy Rákóczi olyan feltételeket szab, amelyek Lengyelország integritását biztosítják, s emellett Magyarország-Lengyelország szövetségét más országokkal és a rácokkal is megerősítik. Különösen fontos ebben az irategyüttesben Rákóczi 1707. augusztus 6-án Munkácson keltezett instrukciója Nedecky Sándor és Klobusiczky Ferenc teljhatalmú megbízottaknak. Az instrukciót nagyszabású áttekintés vezeti be az európai politikáról. A gyógyítás könnyebb, ha a betegség okait, a test szervezetét ismerjük. Vázolja tehát Rákóczi - mint írja - a magyar nemzet helyzetéről és az európai háborúkról való nézeteit. Magyarországot a Habsburgkormányzat politikusai mindenáron ki akarják rekeszteni az általános békéből, és ez történik majd Lengyelországgal is. Lengyelország helyzete nyomorúságos, maguk a lengyelek is látják rohamos hanyatlásukat. A svéd király fegyverrel akar törvényt írni Európának, kizárólagos teljhatalomra tör. Rákóczi fő célja hazája fölszabadítása. Az ország érdekét kell szemmel tartania. Nagy szerencse, ha az ország a szabadság ügyében a hasonló helyzetben lévő szomszéd országgal szövetkezhetik. „A nemzet boldogsága a béke biztonságában és a szerződések kötésében rejlik.

19 A terjedelmes utasítás lényege, hogy Rákóczi rendkívül szigorú feltételek mellett fogadja el a lengyel koronát és a cár szövetségét. Többszörös biztosítékra van szüksége Svédország és a Habsburg-kormányzat támadása ellen, de arra is, hogy a cár ne sajátítsa ki Lengyelország kormányzását. Rákóczi nem akar bábkirály lenni, s szuverén hatalmat kíván szerződésében biztosítani. Sőt mint lengyel király kíván külön pénzbeli és katonai támogatást a cártól (20 ezer katona 40 ezer tallér). A cár királyi méltóságnak kijáró tisztelettel bánjék vele, béküljön meg a svédekkel. A bajor választót hívják meg a magyar trónra. Ez előbbre viszi a cseh és a sziléziai kapcsolatok ügyét is. Sarkalatos feltétele a szövetségnek, hogy a cár ígéretéhez híven térítse Rákóczi hűségére a rácokat. Az általános békébe foglalják be Magyarországot, Lengyelországot és Oroszországot is. Rákóczi bekérte a Szenátus és az Erdélyi Tanács véleményét.

80 Az Erdélyi Tanács Opiniójából idézünk. A korra jellemző szókinccsel és " Márki. 1913. 430. 80 Pekry Lőrinc, Barcsay Mihály, Thorockay István, Kemény László, Mikes Mihály, Barcsay Ábrahám. Arellt János az Erdélyi Tanács nevében Rákóczinak. MOL G. 18 II.-2/a. - Az Erdélyi Tanácsról: TRÓCSÁNYI Zsolt. Erdély kormányzata II. Rákóczi Ferenc korában. Levéltári Közlemények, 1955. 148-187. - és //. Rákóczi Ferenc erdélyi kormányzata. Rákóczi-tanulmányok., 113-122. - Vö: Az Erdélyi Consilium leveleskönyve és iratai. 1705. 1707-1710. Kiadásra rendezte, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta BÁNKÚTI Imre. Bp. 1985. - Tanulmányunknak nem az a célja, hogy az Erdélyi Tanács összetételének változásaival és működésével foglalkozzék.